Az Oktatási Minisztérium a Szalay és a Honvéd utca sarkán. Nyílt konfliktus Fotó: Somorjai L.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar is támogatta azt a történelmi felekezetek által az OM épülete elé szervezett tiltakozó megmozdulást, amelyet azok számára szerveztek, "akik aggódnak az egyházi iskolák és a magyar közoktatás jövőjéért". Soprontól Debrecenig, Esztergomtól Szegedig az ország számos városából érkeztek diákok és tanárok a Kossuth tér közelében található minisztérium épülete elé, hogy magyar zászlókkal, gyertyákkal, sálakkal, transzparensekkel "felfegyverkezve", kifejezzék az "egész magyar közoktatás" iránt érzett aggodalmukat. A történelmi felekezetek korábban ugyanis úgy látták – és az erre vonatkozó számításaikat a
www.katolikus.hu weboldalon is közzétették – hogy a jövő évre tervezett költségvetés közel húsz százalékkal rövidíti meg az egyház intézményekbe járó diákok finanszírozását az önkormányzati iskolába járó diákok támogatásához képest. "Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a népszámlálási adatok relativizálásával, súlyos, alkotmánysértő, a nemzetközi egyezményeket semmibe vevő, diszkriminatív intézkedésekkel támogatást akarnak elvonni a magyar közoktatástól – s mindezt a közvélemény félretájékoztatásával" – fogalmazott a demonstráció egyik fő szónoka, a református felekezetet képviselő Hoppál Péter igazgató, és hozzátette: "Ilyenekből lesznek a templom- és sírgyalázók, így jutnak el a megfélemlített és hisztérizált emberek a templomégetésig
"
Az oktatási tárca azonban alaptalannak tartja a negatív diszkrimináció vádját, mert úgy látják, hogy a korábbi években az egyházi iskolák kaptak nagyobb támogatást az önkormányzati iskolákhoz képest, és most csak a különbségek kiegyenlítése történik. A parlament legutóbbi döntése pedig 20 ezer forintra emelte az alapnormatívát, amelyet minden iskola és óvoda megkap, a kiegészítő normatívát pedig a korábbi 110 ezer után 128 ezer forintban határozta meg. Az egyházi iskolák tanárai továbbra is közalkalmazottak maradhatnak.
A különböző helyzetben lévő iskolák különböző címszavak alatt kapnak – avagy épp nem kapnak – támogatást, így több fajta, a finanszírozásra vonatkozó számítás látott napvilágot, amely politikai hovatartozástól függően ad igazat – vagy éppen minősíti hazugságnak – a kormányzati állítást. A demonstráción is elhangzó érvelés szerint a kormányzat "összeadja az almát a körtével, a körtét a szőlővel
", így jön ki az általuk képzett eredmény.
Az oktatási tárca továbbá sérelmezte, hogy a felekezeti iskolák "a közoktatási törvénnyel ellentétes módon" vonták be a kiskorú diákokat is a tüntetésbe. "Alkotmányellenesnek, törvényellenesnek és aggályosnak tartom azt, hogy kiskorú gyermekeket – akár szülői engedéllyel – megpróbálnak iskolák rávenni arra, hogy ilyen tüntetésen részt vegyenek" – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Magyar Bálint oktatási miniszter, aki szerint az 50-es évekre volt jellemző az a módszer, amikor iskolák diákjait hatalmi szóval demonstrációkra vezényelték ki. A tüntetésen részt vevők azonban állították, hogy mindenki önkéntes alapon jött el, hogy nyomatékot adjon véleményének.
A SZDSZ segítségére sietett Magyar Bálintnak. A Gusztos Péter és Horn Gábor ügyvivők által jegyzett közlemény különösen éles hangon ítéli el a katolikus egyházat, mert úgy vélik, hogy a legnagyobb magyar felekezet politizál. Mint fogalmaztak: "néhány nappal a kettős állampolgárság kérdésében folytatott kampánya után, az egyház vezetése támogatásáról biztosított egy utcai demonstrációt, amely indokolatlan előnyöket akar kiharcolni az egyházi fenntartású iskolák számára". A közlemény a demonstrációt törvénytelennek minősítette, mert álláspontjuk szerint a "közoktatási törvény tilt minden olyan kezdeményezést, amely a gyerekeket politikai célokra használja fel. Az SZDSZ éppen ezért kezdeményezi az Országgyűlés emberi jogi és oktatási bizottságának együttes összehívását."
2004. 12. 17. (VIII/51)
