Ábrahám László Fotó: MTI
A mandulaműtét rutinbeavatkozásnak számít, és a statisztikák szerint az évi 30 ezer eset közül egy végződik halállal. Az elmúlt négy hónapban azonban a gyakorlat cáfolni látszik a statisztikát: ez idő alatt három kisgyermek halt meg közvetlenül mandulaműtét után. A négyéves kecskeméti Kvasz Márkon kívül – akinek esetéről a Hetek múlt heti számában írtunk – januárban egy kilencéves dunaújvárosi kislány, márciusban pedig egy négyéves szigetvári kisfiú halt meg a napokkal a műtét után fellépő utóvérzés következtében. Egy másik kisgyermek szintén rutinműtétnek számító hallásjavító beavatkozás után nem ébredt fel, egy vérmérgezés miatt elhunyt nőben pedig gézkendőt találtak a boncolás során. Nem minden esetben egyértelm? – egyelőre –, hogy orvosi műhiba történt, ezt külön vizsgálat hivatott megállapítani, ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy pusztán szerencsétlen véletlenek egybeeséséről van szó.
"Becslések szerint évente 300 műhibaper indul Magyarországon, de a tényleges esetek száma ennek többszöröse is lehet, sok esetben ugyanis létrejön a peren kívüli megegyezés" – mondta el a Heteknek Ábrahám László, műhibaperekre szakosodott ügyvéd. Tapasztalatai szerint a legtöbb, orvosi felelősséget felvető komplikáció a szüléseknél, sebészi beavatkozásoknál, illetve ultrahangvizsgálatoknál fordul elő. Az ügyvéd szerint a valós (tehát nem csak a beteg által vélt) műhibák többsége gondatlanságra, illetve – kisebb mértékben – az orvosok túlterheltségére vezethető vissza. Mással valóban nehezen lennének magyarázhatóak az olyan esetek, amikor például egy beteg jobb lába helyett a balt operálták meg, vagy egy egészséges csecsemőt összecseréltek sérvműtétre váró társával, más esetben pedig egy speciális véradás után a páciens nem a saját, hanem valaki másnak a csoportidegen vérét kapta vissza, ezért kis híján meghalt. Ábrahám László elmondta, a károsultak vagy hozzátartozók által igényelt és kapott kártérítési összegek egyre nagyobbak, ma már nem elképzelhetetlenek a több tízmilliós kifizetések. Éppen az elmúlt hetekben ítélt meg a bíróság 37 millió forintot egy családnak azért, mert annak idején az orvos az ultrahangos vizsgálat során nem vette észre, hogy a születendő gyermeknek nyitott a gerince.
A Kvasz Márkot elveszítő házaspár peren kívüli megegyezéssel kétszer 5 millió forintot kap a kecskeméti megyei kórháztól.
A kártérítési összegek növekedése komoly probléma elé állíthatja az egészségügyi szolgáltatókat. A műhibákért ugyanis az adott intézménynek (is) kell vállalnia a felelősséget, ezért kötelező felelősségbiztosítást kötniük. Ennek – a kilencvenes évek elején megállapított – felső határa azonban csupán 5 millió forint, az ezen felüli összeget az intézménynek vagy az önkormányzatnak kell megfizetnie.
Éger István Fotó: MTI
2005. 05. 06. (IX/18)
