2001 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök felesége társaságában fogadta az Angol Borcéh képviselőit az Országházban Fotó: MTI
Kezdetben
A Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. (továbbiakban: kft.) azért indított sajtó-helyreigazítási pert az Élet és Irodalom cím? hetilap (ÉS) ellen, mert utóbbi azt állította: Orbán Viktor miniszterelnökként több esetben részt vett a felesége résztulajdonában álló kft. taggyűlésein, ott üzleti tanácsokat adott, hosszú távú terveket vázolt.
A cikksorozat nyomán a Fidesz politikai indítékokról beszélt és tiltakozott, Orbán egy ideig hallgatott. Első megszólalásában azonban figyelemre méltó módon nem cáfolta a neki tulajdonított mondatokat ("Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet." "Forgácsokat le lehet választani az ésszer? vagyongazdálkodás keretében a kereskedőháztól." "A borkutatót nem lehet külön kihozni, óriási botrány lenne belőle. Ha szétszedjük az egészet, akkor ki lehet hozni a kutatót. 2002 után lesz aktuális."), hanem kijelentette: sem miniszterelnökként, sem azt követően nem vett részt semmiféle taggyűlésen. Az, hogy Orbán első reakciója mennyire tudatos volt, akkor vált bizonyossá, amikor a kft. bejelentette helyreigazítási kérelmét: annak közlését kérték az ÉS-től, hogy a cikkben állítottakkal szemben 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án a kft. nem tartott taggyűlést, ezért jegyzőkönyv sem készülhetett.
(Ennél a pontnál érdemes felidézni a Fidesz és az ÉS között 1999-ben zajlott helyreigazítási per perdöntőnek bizonyult momentumát: a lap akkor azt állította, hogy a pártnak juttatott állami pénzek egy része Fidesz-cégeken keresztül magánvagyonokká alakult. Mivel az ÉS nem tudta bizonyítani, hogy a nevezett cégek "Fidesz-cégek", veszített. A pontos és azóta is használt formula a "Fidesz-közeli cégek".)
A jelenlegi perben hasonló taktikát folytat a kft.: amennyiben a lapnak nem sikerül bizonyítani, hogy a nevezett napokon voltak taggyűlések, akkor el sem hangozhattak az inkriminált mondatok, vagyis "nem történt semmi".
A cikk okozta zavart mindenesetre jelzi, hogy Orbán időközben egy tévéműsorban elismerte, mondta a feleségének a lap által idézett mondatokat, nevezetesen azt, hogy pályázzon nyugodtan állami pénzekre, de ne ő, illetve a cége nyerje a legtöbbet. Itt két logikai képtelenség is adódik, amire mindeddig nem született válasz: hogyan tudná befolyásolni egy cég – már amennyiben nem a miniszterelnök felesége a résztulajdonosa –, hogy nyerjen egy állami pályázaton, de csak akkora összeget, ami nem szúr szemet? A másik kérdés: ha Orbán valóban ezt mondta a feleségének – márpedig maga ismerte el (ugyanakkor taggyűlés nem volt – ezt a kft. állítja) –, mi módon szerzett tudomást a lap a diskurzusról? (Az utca embere persze tudja, hogy a megoldás a "tokaji családmodell"-ben keresendő: férj, feleség, jegyzőkönyvvezető.)
2005. 05. 20. (IX/20)
