Az élettársi kapcsolat világszerte egyre elterjedtebb Fotó: S. L.
A nemrégiben közzétett Ifjúság 2004 cím? kutatás egy nagyszabású, 2000-ben végzett országos vizsgálat megismétlése volt. A kutatás során nyolcezer, 15–29 éves fiatalt kérdeztek ki többek között iskoláztatásáról, karrierjéről, magánéletéről, boldogulási esélyeiről, értékrendjéről. Szembetűnő a szemléletmód megváltozása 2000-hez képest: míg régebben az anyagi javak, az egzisztenciális biztonság számított a legfontosabbnak, addig mára olyan, nem anyagi értékek, elvek kerültek jobban előtérbe, mint a kreativitás, a családi biztonság, a barátság vagy a tradíciók tisztelete. Pontosabban ezek igénye.
A gyorsjelentés kapcsán a fiatalság konszolidáltabbá, konzervatívabbá válását emlegetik – legalábbis az évekkel ezelőtti viszonyokhoz képest. A házasság és a gyermekvállalás ideje a húszas évek végére helyeződött, az élettársi viszony pedig egyre elterjedtebb együttélési forma. Az élettársi kapcsolatoknak csak kis részéből lesz később házasság, napjainkban az egyre ritkább házasságkötések többnyire a gyermekvállalás okán történnek.
A szülők értékrendjével szembeni ellenállás jelentős mértékben csökkent az elmúlt négy évben, ugyanakkor a fiatalok önállósodása jóval korábban elkezdődik, mint ahogy elköltöznének szüleiktől.
Minél magasabban iskolázott az édesapa, annál valószín?bb, hogy a gyermeke is magasan kvalifikált lesz. Ugyanakkor minél magasabb ma egy fiatal iskolázottsága, annál valószín?bb, hogy egyedülálló marad. A középfokú végzettség? apák gyermekeinek esélyei javultak ugyan, viszont az általános iskolai vagy még alacsonyabb végzettség? szülők gyermekeié tovább romlottak, egyetemre jutási esélyük jelenleg mindössze 3 százalék.
A drog kipróbálása és fogyasztása is – ellentétben a cigarettával és az alkohollal – inkább a magasabb társadalmi státushoz kötődik. Terjedésének fokozott veszélye viszont a társadalom minden rétegében érzékelhető.
A fiatalok 70 százaléka túl van első szexuális kapcsolatán. Átlagosan 17 évesen vesztik el ártatlanságukat. A 15–19 évesek közel felének még nincs e téren tapasztalata, viszont a 20–24 éveseknél már 7 százalékra, a 25–29 éveseknél 2 százalékra zsugorodik ez az arány.
A megkérdezettek meglehetősen zárkózottak, közel 60 százalékuk a hétvégéket otthon tölti. A fiatalok nagyobbik fele nem látogat kulturális intézményeket. Százból mindössze tízen járnak kávéházba vagy diszkóba, jazzklubba.
A jelentés készítői szerint "szinte eltűnt az igényes társas cselekvés iránti vágy" a fiatalokból. A fővárosiak 12 százalékának, a falusiak 41 százalékának nincsenek barátai. Jellemző módon minél kisebb településen él valaki és minél idősebb, annál kevesebb barátja van, és annál inkább otthonülő az életmódja, ahol a legfőbb szórakozása a (kereskedelmi) tévé.
Egzisztenciális helyzetüket és kilátásaikat tekintve a fiatalok valamivel elégedettebbek és bizakodóbbak, mint 2000-ben voltak, bár a munkanélküliségtől való félelem továbbra is elég meghatározó az életükben – a 29 év alattiak egyharmada volt már életében munkanélküli. A lakáshelyzet inkább a fővárosiakat, az elhelyezkedés főként a községekben élőket nyomasztja. Az összességében kisebb fokú elégedetlenség az ország gazdasági mutatóinak javulásával is összefüggésbe hozható. Ennek folytán a gazdagságnál most többre értékelik a családi biztonságot, a tartalmas emberi kapcsolatokat, a kreativitást vagy a tradíciók tiszteletét. A 15–29 éves korosztály többsége vallásosnak tartja magát, de többnyire a maga módján az, ugyanakkor – a nem vallásosokat is beleértve – jelentős részben ragaszkodik a vallási-kulturális tradíciókhoz (egyházi esküvő). Általában véve erős körükben az egyházak iránti bizalmatlanság.
A politikával szemben egyre inkább elutasítóak a fiatalok – akárcsak a társadalom egésze. 39 százalékuk elmenne ma szavazni, ha esedékes lenne, 13 százalékuk biztosan nem. Nemzedéki sajátosság, hogy a fiatalok körében az átlagosnál erősebb a jobboldali ideológiai beállítottság. Ugyanakkor többen vallják magukat liberális meggyőződésűnek, mint konzervatívnak. A megkérdezettek kétharmada hajlandó volt pártot is megnevezni, közöttük a legnagyobb, 59 százalékos támogatottságú a Fidesz-MPSZ, 21 százalékos az MSZP, 7 százalékos az SZDSZ említése.
2005. 05. 06. (IX/18)
