Nógrádi László egy közmunka megtekintésén Fotó: MTI
"Új utak az elsődleges munkaerő-piacra" – ez a címe annak a pályázatnak, amelyet a Lenti Önkormányzat nyújtott be az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Equal, Esélyteremtés a foglalkoztatásban cím? programjához. Az önkormányzat a pályázattal 361 millió forint európai uniós támogatást nyert, amelyből a csökkent munkaképességűek és a romák munkaerőpiaci esélyeit fogják javítani a lenti kistérségben a bevont partnerekkel együttműködve. A partnerek között szerepel az önkormányzaton kívül többek között a lenti Városüzemeltetési Kht., egy szakképzőiskola, illetve a helyi cigány önkormányzat. A harmadik legnagyobb összeghez – csaknem 57 millió forinthoz – azonban mégis egy civil szervezet, a Muránia, a Mura mentén élő hagyomány- és értékőrzők védegylete Egyesület jutott. A két éve létrehozott szervezet elnöke Nógrádi László. A Muránia Egyesület a pályázat szövege szerint a következő feladatok elvégzésére kapja meg a több tízmilliós összeget: nemzetközi programok előkészítése, megszervezése, bonyolítása, tolmácsolási fordítási feladatok ellátása, a program elektronikus adathordozóinak, kiadványainak elkészítése, a háromnyelv? honlap gondozása. Bicsák Krisztina, a Muránia pénzügyi koordinátora és egyben Nógrádi kabinetfőnöke, valamint Nógrádi Cecília, a nemzetközi ügyek felelőse, a politikus lánya külön fizetést is kapnak tevékenységükért. Utóbbi hölgy ugyanakkor – információink szerint – jelenleg hosszabb ideig külföldön tartózkodik.
Nógrádi László az ügy kipattanását követően közleményében így fogalmazott: "Miért okoz gondot az, ha egy egyesület pályázhat, akkor pályázik is, és nyer? – Ráadásul olyan nemes célra, mint a munkanélküliség felszámolása". A honatya úgy véli, az EU szigorú pályáztatási és elszámolási rendje miatt rosszindulatú állítás, hogy "milliók zsebbe vándorolnak". Szerinte egyébként, a szerzői jogok megsértését követi el az, aki a pályázat tartalmából idéz. Ezzel kapcsolatban a lenti szocialisták szóvivője, Tóth Péter lapunknak úgy fogalmazott: a szerzői jogok nem sérülnek, de a nyilvánosság valóban zavarhatja Nógrádit a szerzésben. Hozzátette, a polgármester és a helyi fideszes városvezetés igyekezett titokban tartani a pályázat részleteit, ezt még a döntést hozó szocialisták sem ismerhették meg.
Tóth Péter azt is elmondta, 2002 óta, amióta három tucat szavazattöbbséggel megnyerte a választásokat, Nógrádi "egész pályás letámadást" folytat a Zala megyei kisvárosban és a térségben. Mint mondja, a városi intézményekből számos alkalmazottat bocsátottak el csak azért, mert baloldaliak voltak, vagy annak vélték őket. Átalakították például a helyi televíziót is. Simon Ernő, a Városi TV volt vezetője – aki az 1987-es megalakulása óta irányította a médiumot – a Heteknek elmondta, 2003 február közepén a testület úgy döntött, a továbbiakban nem külön intézményként, hanem önkormányzati gazdasági társaságként működtetik a televíziót. "A négy főállású munkatársból csak a technikust akarták átvenni, ránk, többiekre nem tartottak igényt. Ez több volt, mint etikátlan: a közalkalmazotti törvény értelmében a gazdasági társaságnak át kellett volna venni minket, hacsak mi magunk erről a lehetőségről le nem mondunk" – magyarázza a volt főszerkesztő, aki hozzáteszi: korábban nem volt nézeteltérése sem Nógrádival, sem a helyi Fidesszel.
Ezenkívül – mondja Tóth Péter – mennie kellett a Városüzemeltetési Kht. vezetőjének, továbbá a kht. könyvelését vizsgáló céggel sem hosszabbították meg a szerződést. Ez utóbbi eset egyébként érdekes momentum. A testület ugyanis a határozattervezetben szereplő Rezidencia Kft.-t bízta meg a könyveléssel, ám később kiderült: a cégnek nincs jogosultsága erre a tevékenységre. A fideszes városvezetés a problémát nem a döntés megismétlésével hidalta át, hanem a testületi határozat iktatása során a Rezidencia Kft. helyére nemes egyszerűséggel egy másik cégnevet, az Evidencia 2000 Kft.-t írták.
A helyi szocialisták szerint nem csak ez az apró momentum jelzi, hogy Nógrádi és köre "bármit megtehet". Egy helybeli férfi, Szabó László azt mondja, húgai birtokában van egy kétezer négyzetméteres terület a Lenti-hegyen, ahol Fülöp András, Nógrádi egyik barátja egy boros pincét épített, amelyre korábban 15 millió forintos támogatást kapott a Széchenyi-terv keretéből. Az épület egy jelentős része azonban Szabóék területén fekszik. A férfi felteszi a kérdést: hogyan kaphatott építési-, használatba vételi-, és működési engedélyt Fülöp, amikor nem tudta igazolni, hogy a terület az ő tulajdona. Mint mondta, többször megpróbáltak megegyezni a vételárról, de végül is nem jutottak dűlőre – időközben pedig a pince felépült.
2005. 05. 27. (IX/21)
