Néhány nappal azt követően, hogy negyvenezer diák a hétvégén kényszerűségből újraírta a matematika érettségi vizsgát, úgy tűnik, senki sem lesz elmarasztalva az összességében több százezer embert – diákot, pedagógust, szülőt – érintő botrány kapcsán. A tételek nyilvánosságra kerülése miatt az oktatási tárca feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozóiroda május 9-én indított nyomozást szolgálati titok megsértése miatt ismeretlen tettes ellen. Később felmerült, hogy miután a nyilvánosságra került tételeken nem volt jelezve a titkosítás, a dokumentumokat terjesztő személyek nem követtek el bűncselekményt, így a vádemelés is elmaradhat. Lapunknak ezt határozottan cáfolta Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozóiroda szóvivője, illetve Dobos Gabriella, a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség sajtóreferense is. Utóbbi azt mondta, kértek ugyan szakértői véleményt a titkosítással kapcsolatban, de ettől függetlenül lesz vádemelés. A legfőbb ügyész azonban átnyúlt a Fővárosi Főügyészség feje fölött: szerdán délután Polt Péter állásfoglalása nyomán a Nemzeti Nyomozóiroda utasítást kapott a nyomozás megszüntetésére. Polt szerint nem minősülnek szolgálati titoknak az érettségi tételek. Ezt azzal magyarázza, hogy a feladatlapok szolgálati titokként való minősítésének törvényi feltételei fennállnak ugyan, de azok az 1995. évi állam- és szolgálati titokról szóló törvény előírásai alapján nem minősülnek annak, mert akkor ezt a minősítést nem terjesztették ki az érettségi tételekre.
Magyar Bálint oktatási miniszter szerint az állásfoglalás abszurd és életszerűtlen. Mint lapunkhoz eljuttatott közleményében írja: "Érthetetlennek tartom, hogy a Legfőbb Ügyészség úgy bírálta felül a Fővárosi Főügyészség jogi állásfoglalását, hogy a döntés alapjául szolgáló tények minden tekintetben változatlanok voltak". Magyar azzal érvel, hogy a minősített adattartalomra vonatkozó jelölés minden érettségi feladatlapot tartalmazó borítékon és csomagon rajta volt, és ezeket a feladatlapok megtekintéséig egységesen, felbontatlanul kellett kezelni. Mivel a diákok kezébe kerülő feladatlapok a felbontást követően már nem minősülnek szolgálati titoknak, ezért értelmetlen lenne ezt a minősítést a feladatlapokra ráírni. "Azok, akik a jelzett borítékokat a ráírt időpont előtt felnyitották, mindenképpen elkövették legalább a szolgálati titoksértést" – hangsúlyozza a miniszter, aki szerint a legfőbb ügyész "képtelen" jogi álláspontja büntetlenséget biztosít az értelmi szerzőknek és a tényleges elkövetőknek is.
Tehát a három volt gyanúsított – akik közül kettő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója volt – jogi szempontból mindössze egy diákcsínyt követett el, amikor "közkinccsé" tették a tételeket. Információink szerint az egyik "pázmányos" gyanúsított korábban is foglalkozott különböző házi dolgozatok kereskedelmével. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a felsőoktatásban tanulók megfelelő összegért ma szinte mindenhez hozzá tudnak jutni, a házi feladatként feladott műszaki rajztól kezdve a szakdolgozaton keresztül egészen a nyelvvizsga-bizonyítványig. Úgy tűnik, már az sem
lehetetlen, hogy
az érettségi tételeket is "forgalomba" hozzák – gyakorlatilag nulla kockázattal.
Az ügyben megkerestük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori hivatalát is. "Eddig hivatalos értesítést nem kaptunk arról, hogy a mi diákjaink közül bárkit gyanúsítanának, ezért nem tartjuk fontosnak, hogy belső vizsgálatot folytassunk" – tájékoztattak Fodor György rektor titkárságáról. Kérdésünkre, hogy miután felmerült az ügyben az intézmény neve, nem tartják-e fontosnak tisztázni, hogy valóban náluk tanulnak-e azok, akik a tételeket terjesztették, a vonal túlsó végéről azt a választ kaptuk, hogy "nem érthető a kérdés".
2005. 06. 03. (IX/22)
