Csak a kormánypártiak eleganciáján múlott, hogy a kettes teremben ülésező, hihetetlen hosszú nevű, "Az Apró–Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól" címet viselő bizottság első összejövetele nem fulladt botrányba. Csiha Judit szocialista alelnök azzal indított, egy ilyen komoly ügyben nem lehet úgy érdemben dolgozni, hogy nem kapják meg időben az írásos előterjesztéseket, mivel az elnök Szíjjártó Péter vagy a megbízottja nem küldte el időben a dokumentációkat. A többi jelenlevő kormánypárti képviselő sérelmezte a késlekedéseket. Az elnök, Szíjjártó Péter váltig azt állította, hogy "tegnap elektronikus úton postáztuk", majd a fiatal korát meghazudtoló módon keménykedve kezdte el vezetni a bizottsági ülést, többször azt hangsúlyozva, hogy reméli, a kormánypártiak nem kívánják a korábban lezajlott vizsgálóbizottságok sorsára juttatni ezt a grémiumot. A civilben ügyvéd Bőhm András szabaddemokrata képviselő tette szóvá, hogy ő sem kapta meg az elnöki e-mailt, de félő, hogy ha az elnök ilyen stílusban vezeti tovább az ülést, akkor emiatt lesz sikertelen a testület munkája.
Erre Szíjjártó két perc tárgyalási szünetet rendelt el, majd Csiha Judit és – az ex-MDF-es frakcióvezető – Balsai István társaságában megbeszélték, hogy valóban nem kapták meg időben a kormánypárti képviselők a kívánt dokumentációt. Végül abban maradtak – már bent a teremben –, hogy a bizottság ügyrendjét emiatt nem fogadják el.
A következő napirendi pont a Szíjjártó Péter által kiküldeni tervezett levelek témaköre volt. A fideszes politikus négy levelet kívánt postázni: kettőt Gyurcsány Ferencnek mint magánszemélynek, egyet Gyurcsány Ferencnek mint miniszterelnöknek és egyet Veress János pénzügyminiszternek. Ezt követően hosszas vita következett arról, hogy kinek milyen tárgykörben szükséges levelet írni, melynek során a fiatal politikusnak számtalanszor sikerült azt sulykolnia: fel kell tárni a miniszterelnök üzleti vállalkozásainak céghálóját, Gyurcsány Ferencnek huszonhét céghez lehet köze, kérdéses, hogy politikai kapcsolatait milyen módon használta fel vagyonának gyarapodásához, vizsgálni kell, miként került közvagyon Gyurcsány Ferenc tulajdonába, és az hogyan vált magánvagyonná.
Végül az ülésen egyhangú határozat született arról, hogy a bizottság bekéri Gyurcsány Ferenc feleségének eddig titkos vagyonnyilatkozatát a bizottság tagjai számára, és a bizottság levélben kérdéseket tesz fel a miniszterelnöknek mint magánszemélynek arról, melyek a privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történt meggazdagodásának a titkai.
A bizottság ülése pontban – talán a médiamunkások igényeit figyelembe véve – háromkor véget ért, így az újságírók gyorsan átsiethettek "Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra" nevet viselő, ugyancsak hihetetlen izgalmakat ígérő vizsgálóbizottság első ülésére.
Itt különös esemény vette kezdetét. Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke – aki nyilván véletlenül sem elfogult főnöke, Orbán Viktor iránt – bejelentette, hogy gyakorlatilag a bizottság fideszes tagjai lefolytatták a vizsgálatot. Így talán nem meglepő az eredmény sem: Orbán Viktor és családja egy fillér jövedelemhez nem jutott a tokaji cégből, így gazdagodásról sem lehet beszélni, tehát nincs értelme a bizottság további munkájának. Ezt követően a meglepett kormánypárti honatyák szeme láttára a legnagyobb ellenzéki párt képviselői elhagyták az ülést.
Történt ugyanis, hogy az ellenzéki képviselők levélben kérdezték meg pártelnöküket, hogy mi az igazság Tokaj-ügyben. Orbán válaszlevelében mellékelve küldött egy pár soros igazolást, amelyet a tokaji cég vezetője írt alá, melyből kiderült, hogy Lévai Anikó a cég megalakulásától az üzletrésze eladásáig sem munka-, sem tőkejövedelmet nem vett fel, osztalékot a társaság nem fizetett, és üzletrésze eladása névértéken történt. Orbán Viktor érvelése szerint mindebből az következik, hogy a cég által törvényesen elnyert
állami támogatásokból családjának semmilyen jövedelme nem származott.
A meglepett kormánypártiaknak hosszú percekre volt szükségük, hogy összeszedjék magukat. A szabaddemokrata Eörsi Mátyás a történteket a bizottsági munka megcsúfolásának minősítette, és szánalmasnak nevezte, hogy a fideszesek nem vesznek részt az üléseken. Az MSZP-s Szabó Zoltán szerint a Fidesz ezzel beismerte vereségét. Végül az ülést meglehetősen indiszponáltan vezető Molnár László elnök a következő napra rakatta át az ügyrend megtárgyalását, magyarán elnapolta az ülést, amely innentől fogva a fideszesek nélkül folytatódik.
A vereségíz? színjátékot követően a szocialisták azzal vigasztalgatták magukat, hogy Répássyék "agresszív" fellépése talán szemet szúr a választópolgároknak, és a közvéleményben annyi marad a "drámából", hogy a Fidesz így próbálta eltussolni az Orbán Viktor számára kínos ügyet.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »