Al-Dzsazíra filmszínház

A Vér és Becsület akcióban: felvonultak Fotó: MTI

A filmben szerepeltek közül többen megerősítették, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt adtak interjúkat egy – a bemutatkozások szerint – Svédországból érkezett, de arab nemzetiség? forgatócsoportnak. Toroczkai László, a 64 Vármegye Mozgalom elnöke lapunknak elmondta, őket úgy tájékoztatták, hogy európai adóknak készül dokumentumfilm több kelet-európai országról, ezért úgy gondolta, hogy a film lehetőséget jelent a Magyarországot ért igazságtalan trianoni csapásra való nemzetközi figyelemfelhívásra. Toroczkai azt állítja, ha tudja, hogy a filmben Bácsfi is megszólal, nem ad interjút. "Éppen elég baj nekünk, hogy következetesen igyekeznek összemosni minket a szélsőjobbal, pedig mi csak a trianoni traumára szeretnénk felhívni a figyelmet. A Bácsfi által éltetett Hitler és Szálasi gazemberek voltak" – fogalmazott Toroczkai. (A mozgalom honlapján valóban nem éltetik a két diktátort, mindössze a határon túli magyarok sérelmeiről, és a revizionista történelmi tanulmányokról lehet olvasni – szerk.)

A Heteknek sikerült beszélnie a film magyarországi gyártásvezetőjével, aki elmondta, hogy ő nem foglalkozik politikával, Londonból hívták fel, kizárólag szakmai feladatnak tűnt a külföldi stáb instruálása. A felkéréskor szó sem volt az al-Dzsazíráról, a tévések csupán azt mondták, hogy tizenkét európai országban forgatnak, a terméket pedig majd nagy adóknak kívánják értékesíteni. Mindössze annyi történt, hogy ő segített a magukat dokumentumfilmeseknek mondó stábnak magyar jobboldali fiatalokat keresni, bár Bácsfi Dianáról nem volt szó, ameddig vele forgattak, nem is készítettek interjút az említett botrányhőssel. A forgatócsoport ígérete ellenére nem küldött kópiát a filmről, és nem tájékoztatta őt a film további életéről.

Győri Béla, a MIÉP szóvivője azzal védekezett, hogy már évekkel ezelőtt megszűnt a párt ifjúsági tagozata, így nem is nyilatkozhattak az
al-Dzsazírának az ifjaik. "Ha kerestek volna bennünket az arab tévések, olyan interjút kaptak volna, amelyet nem tűztek volna a kalapjukra. Mi terroristákat nem támogatunk" – érvelt a szóvivő, így igyekezve feledtetni főnőkének, Csurka Istvánnak 2001. szeptember 11-én mondott otromba szavait, melyben – az iszlám szélsőségesekhez hasonlóan – az amerikai politikát és a globalizmust tette felelőssé a tragédiáért.

A Vér és Becsület elnöke lapunknak elmondta: az iraki háborúról vallott nézeteinket – többek közt – a Kossuth téren is kifejtettük 2003. február 15-én. Domonkos Endre János hozzátette: "ahogy elvárjuk, hogy minket ne háborgasson senki az otthonunkban, ne vegye el földünket, javainkat, ne ültessen a nyakunkba bábkormányt, úgy ezt mások felé is természetesnek vesszük. A NATO-csapatoknak (így a mieinknek is) annyi keresnivalójuk van Irakban, mint az araboknak, négereknek, sárgáknak itt" – fogalmazott a hungarista aktivista.

"Különös, hogy az európai egyetemeken tanult arab diákok a nácizmus és a sztálinizmus eszméivel térnek haza" – nyilatkozta lapunknak Gábor György vallásfilozófus, aki szerint tűrhetetlen, hogy az iszlám szélsőséges propaganda a zsidó–keresztény alapokon álló Európáról ilyen képet sugall. A vallásfilozófus lapunknak hangsúlyozta: nem ért egyet azon liberálisok álláspontjával, akik az emberi méltósághoz való jog elé helyezik a szólásszabadságot.

A kelet-európaiaknak ismerős lehet néhány szélsőséges, iszlámista kiáltvány szövegezése, hiszen a nácizmusból az antiszemita, anticionista jelleget emelik át; előszeretettel használják Hitler zsidó–keresztény kultúra végéről szóló értékezéseit, míg Lenintől és bolsevik társaitól a forradalom és az emberi áldozatok szükségességéről szóló "eszméket", és persze a heves antikapitalizmust.

Tiltakoznak Manson ellen