Az egyik legsúlyosabb környezetszennyezés 2000-ben a Tiszán. Állati pusztítás Fotó: Reuters
"Amíg a helyi önkormányzatok forráshiánnyal küszködnek, addig a környezetszennyező nagyvállalatok hatalmas befolyással, jelentős pénzügyi hatalommal bírnak" – nyilatkozta lapunknak Móra Veronika. Az Ökotárs Alapítvány munkatársa szerint a nagy cégek szinte bármit megtehetnek. Hasonlóan vélekedik erről Vay Márton, a Védegylet munkatársa is, aki a Heteknek elmondta: a nagyvállalatok számára alacsonyak a bírságok, olcsók az ügyvédek, a polgármesterek és a politikusok. A multik pedig, ha tehetik, figyelmen kívül hagyják a környezetvédelmi előírásokat.
Magyarországon a környezetszennyezés problémája az ONYX-ügy kapcsán került ismét a figyelem középpontjába. Az ONYX Kft. feladata a veszélyes hulladékok szakszer? ártalmatlanítása. Így különösen kínos a cég számára az esztergomi képviselő-testület bejelentése, mely szerint a vállalat dorogi hulladékégetőjéből kerülhetett a mérgező anyag a kenyérmezei patak vizébe. A cég vezetői közleményben hárították el a felelősséget, és kommünikéjükben arra céloztak, hogy provokáció van a szennyezés hátterében. Ugyanakkor az ONYX Kft.-t áprilisban hasonló ügyben már 150 milliós pénzbüntetés megfizetésére kötelezte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, amit a cég a bíróságnál támadott meg. Azoktól a lapoktól, amelyek arról cikkeztek, hogy "nincs minden rendben az üzem körül", szintén a bíróságon vett elégtételt az ONYX.
A dorogi veszélyeshulladék-égetővel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy éveken keresztül illegálisan üzemeltetett egy "túlfolyócsövet", amin keresztül kezeletlenül bocsátott a felszíni vízfolyásokba veszélyes hulladékokat – olvasható a Ligeti Miklós, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársa által jegyzett tanulmányban. A szakember szerint a Magyar Honvédség mintegy harmincezer tonnányi, megsemmisítésre váró robbanó- és lőszerei közül több mint négyezer tonnát jelenleg is a szabad ég alatt, szabálytalan és a környezetre, emberi életre veszélyt jelentő módon tárol.
Az OKRI munkatársa felhívja a figyelmet arra is, hogy "a Paksi Atomerőm?ben a hulladékká vált fűtőelemek 2003. évben történt szabálytalan kezelése hazánk eddigi legsúlyosabb nukleáris balesetét eredményezte". A paksi eset azonban csak egy a sok közül. Az egykor a magyar festékipar zászlóshajói között számon tartott Budalakk felszámolása során például kiderült, hogy a cég tevékenysége során keletkezett, több száz hordónyi, évtizedek óta szabálytalanul tárolt veszélyes hulladék egy részét ismeretlen személyek utasítására illegálisan elszállították, és megkísérelték egy tanyán elrejteni. A súlyos szabálytalanságok ellenére évente átlagosan csak tizenöt bírósági eljárás indul veszélyes hulladékokkal kapcsolatban – tudtuk meg Ligeti Miklóstól.
Illés Zoltán, a Fidesz Zöld Tagozatának elnökségi tagja a Heteknek úgy nyilatkozott, hogy a hulladékok térnyerése és nagymérték? keletkezése jelenti a legsúlyosabb problémát a hazai környezetvédelem számára. Ezen a téren a víz- és légszennyezésnél is súlyosabb a helyzet. A környezetvédő politikus szerint az EU-csatlakozás nemhogy javított, inkább rontott a helyzeten, mivel egyes rákkeltő anyagok, például az aszfalt, a jogharmonizáció következtében már nem minősülnek veszélyes hulladéknak.
2005. 08. 19. (IX/33)
