Az MSZP-kampány plakátja. Buliba kezdtek
Biztonság, igazságosság és bátorság – ezeket a hívószavakat tűzte zászlajára az MSZP a héten kezdődött, hathetesre tervezett akciósorozatában.
A nyári SMS-kampány után a párt most óriásplakátokkal, hirdetésekkel igyekszik felhívni magára a szavazópolgárok figyelmét, de számíthatunk arra is, hogy a közeljövőben levelet kapunk a legnagyobb kormánypárttól vagy akár – üzenetrögzítőről – maga a kormányfő csörög ránk.
A meglehetősen drágának ígérkező akciót többen a választási kampány előrehozott nyitányaként értékelték, ám Gyurcsány Ferenc nyilatkozataiban árnyalta ezt a vélekedést: mint mondta, identitáskampányt folytatnak, vagyis igyekeznek újra megtalálni a közös hangot a választókkal. Hogy a hármas jelszó tartalmilag pontosan mit rejt magában, majd csak ezek után
derül ki. Mindenestre a szocialistáknak fel kell tűrniük az ingujjat: a Medián augusztusi felmérése szerint a választásokon biztosan résztvevő szavazók körében a Fidesz 16 százalékkal vezet előttük.
Gyurcsány az elmúlt vasárnapi, Pár(t)beszéd cím? "szezonnyitó" szocialista rendezvényen megadta az előkampány alaphangját. Intette – az "istenekre kérte" – az ország politikusait, hogy a választást ne élet-halál kérdésének tekintsék, valamint óvott a populizmustól mint a "demokratikus közép" legnagyobb ellenfelétől. Emellett néhány konkrétabbnak tekinthető ígéretet is tett a jövő évi költségvetésre vonatkozóan. Ezek szerint a büdzsé megalkotásánál fő szempont lesz az adócsökkentés, a családi támogatások rendszerének megreformálása, a vidék és a mezőgazdaság támogatása,
a nyugdíjak és a reálbérek növelése, miközben az államháztartás működtetése kevesebb pénzt vinne el.
"Gyurcsány Ferenc ugyan tudatosan kerüli ezt a kifejezést, de az MSZP valójában egy imázskampányba fogott bele, amelynek célja, hogy megerősítse saját szavazóbázisát, illetve »visszacsábítsa« a párttól eltávolodott bizonytalan szavazókat" – értékelte a történteket lapunknak Kiszeli Zoltán politológus. Szerinte kérdéses, hogy nem elhamarkodott-e az erős kezdés – nem csak amiatt, mert a választók esetleg "besokallhatnak" a választásokig, hanem azért is, mert elképzelhető, hogy a most elköltött kampánypénzek nagyon fognak hiányozni a véghajrában. "A Fidesznél is kampánycéloknak van alárendelve a nemzeti konzultáció, az országjárás és az adatbázis bővítését is szolgáló aláírásgyűjtés, de ők nagyságrendekkel olcsóbban oldják ezt meg" – fogalmazott a politológus, megjegyezve, hogy amíg a szocialisták 40 ezer embert elérő SMS-kampánya 42 millió forintba került, addig a Fidesz 38 milliót költött az országjárásra, amelyen keresztül félmillió választót értek el eddig. A választási kampányok egyik legfontosabb kérdése, hogy a pártok miből és hogyan tudják azt finanszírozni. A jelenlegi törvényi szabályozás alapján a költségvetés képviselőnként egymillió forintot biztosít erre a célra, miközben – mint Kiszeli rámutatott – egy modern gyűjtőpárt akár 2-3 milliárd forintot is elkölt a kampány során a siker érdekében. A rendszert nem tette sokkal átláthatóbbá az sem, hogy ma már alapítványi pénzek is szolgálhatnak kifejezetten pártcélokat. "A megoldást a képviselőnkénti keret emelése jelentené, de ennek ódiumát egyik oldal sem meri felvállalni, hiszen ezzel automatikusan a közvélemény rosszallását váltanák ki" – tette hozzá Kiszeli Zoltán.
2005. 09. 09. (IX/36)
