"A miniszterelnöknek átadott dokumentum minden adata államtitoknak minősül, és a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti tevékenységével kapcsolatos kérdésekre sem tudok választ adni" – válaszolt röviden a Hetek által feltett kérdésekre Tóth András. Az államtitkártól szerettük volna megtudni, igaz-e az a sajtóértesülés, miszerint nem kizárt, hogy a Szatmári házaspár együttműködött a román titkosszolgálattal, valamint a titkosszolgálatoknál várható-e bármiféle felelősségre vonás az ügy kapcsán.
Mint arról már a múlt héten beszámoltunk: a Nemzetbiztonsági Hivatal tavalyi átvilágítása során kiderült, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) egyik tagja valószínűleg a román titkosszolgálatnak, az SRI-nek dolgozott. Szatmári Tibor egyébként a Markó Béla által vezetett RMDSZ budapesti irodájának volt a vezetője.
A Cotidianul román lap úgy értesült, hogy Szatmári Ildikó a kormány két tagjával is intim kapcsolatba került: az újság olyan dokumentumokat közölt, melyek formailag a Nemzetbiztonsági Hivatal telefonbeszélgetések lehallgatását rögzítő jegyzőkönyveire hasonlítanak.
A Cotidianul román lap úgy értesült, hogy Szatmári Ildikó a kormány két tagjával – az MSZP elnökével és Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszterrel is – intim kapcsolatba került: az újság olyan dokumentumokat közölt, melyek formailag a Nemzetbiztonsági Hivatal telefonbeszélgetések lehallgatását rögzítő jegyzőkönyveire hasonlítanak.
Ugyanez a lap néhány nappal később ügynökmúlttal vádolta meg Markó Bélát.
A Cotidianul szerint az RMDSZ elnöke a nyolcvanas években együttműködött a Ceaucescu-diktatúra titkosszolgálatával, a Securitatéval.
Hogy hogyan juthatott hozzá a Cotidianul az NBH titkos dokumentumaihoz, a szakértők előtt is rejtély. Ahogy az sem világos, hogy másfél évtizeddel a romániai változások után miért pont most derült fény Markó Béla – állítólagos – titkosszolgálati múltjára.
Erdélyben ugyanis nincs Markó-ügy. A helybéliek szerint az elmúlt tizenöt év román belpolitikai hisztériáját alapul véve lehetetlen, hogy csak most derüljön ki a pártvezető esetleges ügynökmúltja. A Cotidianul újságírója elfogult, indulatos írásában olyan tényekre hivatkozik, amelyek a Securitate anyagaiban mindennaposak. Nevezetesen: számozott oldalakat hiányol Markó Béla dossziéjából, illetve egy kilenc oldalas írás végén levő szokványos bekezdésre hivatkozik, ami így szól: "amennyiben valamilyen adat, információ, amely a román államot veszélyezteti, birtokomba jut, azt a román hatóságok tudomására hozom". Az utóbbi mondat, amely szinte minden secus dossziéban szerepel, nem Markó beszervezési nyilatkozata. A kért kilencoldalas dokumentum Sepsiszentgyörgyön íródott a nyolcvanas évek elején, amikor is az ottani magyarok és a Securitate között rendkívül éles vita alakult ki egy tizenéves fiú halála miatt. A Markónak tulajdonított írás ennek az ügynek a körülményeit magyarázza. Annak, hogy most látott napvilágot, több oka lehet. Közeleg a román szenátus őszi ülésszaka, ahol a kormányzati funkcióban lévő RMDSZ által beterjesztett kisebbségi törvénytervezet nyílt vitája indul. Már most lehet érezni a román médiában ennek az előszelét. A vita élességét jelzi, hogy George Funar, Kolozsvár volt "magyarellenes" polgármestere, aki a szélsőséges Nagy-Románia Párt szenátora, egyedül háromszáz(!) módosító indítványt nyújtott be a vitára.
A Tőkés László által fémjelzett, az RMDSZ-szel radikálisan szembehelyezkedő Erdélyi Nemzeti Tanácsnak (ENT) is érdekében állhat megrontani az erdélyi párt és a Fidesz egyre jobbnak mondható kapcsolatát. A Hetek által megkérdezett szakértők arra emlékeztetnek, hogy Kövér László három hete Erdélyben járt.
A harmadik feltételezés – amely kapcsolatban áll a Szatmári-kémüggyel is – szerint az MSZP szivárogtatta volna ki a híreket, hogy bosszút álljon Markón és az RMDSZ-en a "tusnádi békéért". A Conditianul cím? lapot egyébként Erdélyben az RMDSZ-szel szembehelyezkedők szócsövének tartják, amely folyamatosan szivárogtatott ki titkosszolgálati információkat. Sajtóhírek szerint Szatmáriék ügye már májusban napirenden volt a parlamentben, amikor az NBH éves jelentését vitatták meg. Demeter Ervin volt titokminiszter vetette fel, hogy a házaspárt illetően hírszerzési gyanút felvető "adatok keletkezhettek".
Lapunknak nyilatkozó szak-értők úgy vélik: a román titkosszolgálat nagymértékben jelen van Magyarországon. Elsősorban az erdélyi magyar kisebbség anyaországgal való kapcsolatát kontrollálják. Feltételezhető azonban az is, hogy gazdasági téren is jelen vannak román ügynökök, ugyanis Romániában jelentős magyar befektetések – Mol, OTP – vannak.
2005. 09. 02. (IX/35)
