2001-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök "személyes veszteségként" élte meg, hogy Kondor Katalinnal már nem találkozhat szokásos szerda reggeli interjúi során: a szerkesztőt ugyanis rádióelnökké választották. Igaz, a nagy kuratórium a tucatnyi pályázó közül csak Kondorra szavazhatott, miután az úgynevezett csonka – kizárólag az akkori, jobboldali kormánypárti tagokból álló – kuratóriumi elnökség egyedül őt állította jelöltként, de a többségében jobboldali kötődés? kurátorok ezt nem is igen sérelmezték. Mint kiderült, hiába volt Orbán sajnálkozása is, hiszen sokkal többet nyert Kondorral a rádióelnöki székben, mint a szerdai "mikrofonállvánnyal".
Kondor egyértelm? jobboldali kötődése könnyen tetten érhető volt. Annak ellenére, hogy tisztsége összeférhetetlen volt politikai közszerepléssel, rendszeresen részt vett és beszédet mondott jobboldali rendezvényeken a Jobbik tüntetésétől kezdve a polgári körös gyűlésekig.
Alig néhány hónappal a megválasztása után egy rendezvényen az amerikai nagykövet asszonyról beszélve úgy fogalmazott, hogy "két hónapja sincs itt, és antiszemitizmusról brekeg". A botrányos kiszólást újabbak követték, többek között a Heti Hetesben szereplő "rongy emberekről" vagy a kettős állampolgárságra nemmel szavazó "alja népről". Ezekkel kapcsolatban a rádióelnök mindig arra hivatkozott, hogy magánemberként volt jelen, így joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. (Ezt az érvelést olyannyira sikerült magáévá tennie, hogy nagy port kavart ügynökügye kapcsán már egyenesen úgy nyilatkozott, hogy ő nem közszereplő, ezért a rá vonatkozó egykori titkosszolgálati dokumentumok nem lehetnek nyilvánosak.) Ugyanakkor Kondor külön ügyvédi munkacsoportot foglalkozatott – a közrádió költségvetésének terhére –, amelynek gyorsreagálású hadtestként az volt a feladata, hogy azonnal pert indítson, ha az intézményt vagy személy szerint őt hátrányosan érintő vélemények láttak napvilágot.
Nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi pert indított a közrádió a Kondor-éra alatt – erről ugyanis hivatalosan nem adnak tájékoztatást –, de a félszáz sem lehet túlzás. A rádió arról sem közöl információt, hogy ezek közül mennyit veszített el, illetve mennyit fordítottak büdzséjükből a perekkel kapcsolatos költségekre.
A jobboldalnak Kondor szakmai tevékenysége kapcsán sem lehetett oka soha panaszra. A szélsőséges hangvétele miatt számtalanszor – többek között az ORTT által is – bírált Vasárnapi Újság idén kinevezett felelős szerkesztője, Molnár Pál az európai hangnem meghonosítását ígérte – ez azonban elmaradt. A Vasárnapi Újság a magyarországi szélsőjobb önkifejezésének legjobb eszköze maradt. Ami a rádió leghallgatottabb hírműsorát, a Krónikát illeti, az elfogultság itt is tetten érhető. Egy neve elhallgatását kérő rádiós úgy fogalmazott, hogy miután a nagy szakmai múlttal rendelkező kollégákat távozásra kényszerítették, többségükben olyan munkatársak maradtak vagy kerültek helyükre, akik igazán színvonalas hírműsort ugyan nem tudnak készíteni, viszont megfeleltek a Kondor–Hollós-féle elvárásoknak. Az átalakulás eredményére példa, hogy – a Sajtószabadság Központ tanulmánya szerint – az európai parlamenti választás kampányidőszakában a Krónikában Orbán Viktor több mint kétszer annyiszor jutott szóhoz, mint Medgyessy Péter kormányfő. A Hetek annak idején Zsebrádió cím? cikkében foglalta össze a tanulmány állításait, amiért a Magyar Rádió pert indított lapunk ellen – ám a bíróság elutasította a keresetet. Eközben a rádió hallgatottsága – néhány százalékkal – csökken.
Vásárhelyi Mária médiaszociológus ezzel kapcsolatban elmondta, a közrádió továbbra is tartja piaci pozícióit, mivel egyetlen másik országos rádiócsatorna sem indult eddig hasonló profillal. Kérdésünkre kifejtette, hogy a rádiónak, azon belül a Kossuth Krónikának jelentős szerepe lehet a választási kampányban. "Vidéki kistelepüléseken főként az idősebb korosztály készüléke harminc éve erre a frekvenciára van beállítva. 2002-ben is tapasztalhattuk, hogy a rádiónak milyen nagy szerepe volt abban, hogy a két forduló közötti időszakban a jobboldal mozgósítani tudott olyan szavazókat is, akik korábban soha nem járultak az urnákhoz – mondta a szakértő, aki emlékeztetett arra: Kondor kedvelt módszere volt az is, hogy – például a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt – közérdek? közleményekben egyértelm? politikai felhívásokat tett közzé a rádió. Úgy látja, a Fidesz célja, hogy a jelenlegi – vezető nélküli – köztes állapotot fenntartsa. "Egyrészt így minden mehet tovább úgy, ahogyan eddig, másrészt pedig – mivel az emberek többsége a közszolgálati adókat az aktuális kormányhoz kapcsolja – az elnökválasztás sikertelenségéért is nagyobb eséllyel tehető felelőssé a jelenlegi kabinet" – fogalmazott Vásárhelyi Mária.
A Vasárnapi Újság gyöngyszemeiből
"Ha valaki nagyon szeretne üdvözülni, és megkérdezi a lelkiismeretét, hogy keresztény emberként lehet-e szocialista vagy csak szocialistapártoló, akkor onnan az említett Trianon utáni magyar válasz kell, hogy visszhangozzon: nem, nem, soha" – hallhattuk Pajor András római katolikus plébános szentenciáit a Vasárnapi Újság ünnepi adásában. Az elmúlt hetekben több hasonló hangvétel? műsorszámmal szórakoztatta hallgatóit a közszolgálati rádió hétvégi műsora.
Pajor András, a "Barlang, jászol, szelíd parázs" cím? népszerű pásztorjáték szerzője felháborodásának adott hangot, mondván: a Szent Jobb körmenet után hogy képzeli azt a szocialisták egyik kiemelkedő politikus
asszonya, hogy áldáshoz járul? "Hovatartozása ellentétes az egyenes lelkiismerettel, hiszen jelenléte jóváhagyja, vagy legenyhébb esetben is feledtetni akarja az elődpárt véres, élet- és nemzetellenes múltját" – hallhattuk Pajor atya intelmeit. Ennek ellenére az egyházfi, vélhetően a felebaráti szeretet jegyében, engedélyezi, hogy
amennyiben a jövőben áldozni támadna kedve a szocialista politikusnőnek, akkor azt az ünnep reggelén, egy csendes szentmisén, feltűnés nélkül megteheti.
Szintén az ünnepi adáshoz kapcsolódott Döbrentei Kornél nyílt levele is, amelyet nem kisebb személyiséghez, mint magához Szent Istvánhoz címzett. A kissé patetikusra sikeredett műsorszámban a nemzet pusztulását siratja a József Attila-díjas író. "Meglehet, a lelkünk is csökötté lett, mert elkótyavetyéljük, idegen kézre játsszuk át a termőföldet, benne a temetőket, mindazt a területet, ahol kiömlött
annyi drága vér; és erre nincs felmentés, nincs bocsánat!" – bánkódott a neves költő. Döbrentei Kornél felhívja Szent István figyelmét, hogy szeretett fiát, Imre herceget most nem vennék fel az egyetemekre, mert "azt a Szadesz felügyeli". Ha pedig mégis felvételt nyerne, annak csupán taktikai okai lennének, hogy utána rafinált eszközökkel "majd jól agymossák". Mindemellett Döbrentei Kornél olyan szellemes szófordulatokkal színesítette hangos levelét, mint "jó, jobb, szentjobb", de azt is megtudhattuk, hogy "másodosztályú gabonából is lehet első osztályú ostyát sütni".
A Vasárnapi Újság legutóbbi adásában bátor, névtelen hozzászólók számoltak be arról, hogyan vesztették el felnőtt gyermekeiket, akik a titokzatos szektában, a Döbrentei-féle egyetemistákhoz hasonlóan, agymosáson mentek keresztül. A Szülő I. néven bejelentkező bátor betelefonáló például a mai napig nem tudta feldolgozni, hogy egyetlen, tizenkilenc esztendős csemetéje elköltözött otthonról. Gyermekét ezután valami
szuggesztió érte, mivel arra vetemedett, hogy pici medálkáját eladja, az édesapja által éveken át összegyűjtött bélyegekkel együtt.
2005. 09. 02. (IX/35)
