Magyarországra a bevándorlók legnagyobb része munkavállalás céljából érkezik, ezt követik a családegyesítés céljából való letelepedők és a tanulni vágyók. Az összes tartózkodási engedéllyel rendelkezők száma 152 ezer fő, ebből 112 ezernek tartós letelepedési engedélye van. Egyed Gábor, a Bevándorlási Hivatal idegenrendészeti igazgatója a Heteknek elmondta: a külföldiek mintegy kétharmadát a környező országokból áttelepültek teszik ki.
Nálunk nem fenyeget az a "veszély", hogy a népesség létszámát nagyban befolyásolják a külföldiek: míg hazánktól nyugatabbra a lakosság 7-10 százalékát teszik ki a bevándorlók, addig itthon ez az arány maximum egy-két százalék.
"Nem lehet kizárni a franciaországihoz hasonló események bekövetkezését, bár egy ilyen zavargás kitörésére jelenleg nincs indokuk a bevándorlóknak" – véli a hivatal igazgatója. Mint mondta, a külföldiek által elkövetett kihágások száma évente pár ezerre tehető: legtöbb esetben okirathamisítás és embercsempészet miatt indult ellenük eljárás. "A bevándorlók nagy száma miatt Budapesten kezdeményezések indultak például kínai negyedek létrehozására, ám az önkormányzatok ezeket sorra elvetették" – nyilatkozta lapunknak Keresztély Krisztina. A városkutató szerint emellett Magyarország nem olyan nyitott, mint a nyugati államok, ahol már a 60-as, 70-es években előszeretettel végeztették a piszkos munkát külföldiekkel. Ez ma sincs másként: Franciaországban például az ország népességnövekedésének egynegyedét a bevándorlók adják. Ugyanis ma már nemcsak az egyedülálló munkavállalók költöznek a fejlettebb országokba, hanem egész családok települnek át.
2005. 11. 11. (IX/45)
