Fodor Gábor a parlamentben Fotó: S. L.
2004 végén még Gyurcsány Ferenc és Hiller István karolta fel újra az ügynöktörvény témáját. Az idei év elején Lengyelországban és Szlovákiában is megoldás született a kérdésre, érthető módon nálunk is fokozott érdeklődés kísérte az eseményeket. A februárban készült, majd a parlament elé került tervezetet Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő nagy előrelépésnek nevezte. A kormánypártok szerint viszont szükség lett volna alkotmánymódosításra, erre azonban – a Fidesz tartózkodása miatt – nem került sor. A törvény pártolói így tartottak attól, hogy hiába a jó törvény, az Alkotmánybíróság "elmeszelheti" azt.
Utolsó intézkedéseinek egyikeként Mádl Ferenc volt köztársasági elnök a törvény alkotmányossági kontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól. Október elején az egykori állambiztonsági szolgálatok volt munkatársai nem kis megkönnyebbüléssel vehették tudomásul: a taláros testület az alaptörvénybe ütközőnek mondta ki az ügynöktörvény módosítását.
November közepén két szabaddemokrata képviselő – Mécs Imre és Fodor Gábor – jelentette be, hogy heteken belül beterjesztik az általuk jegyzett törvénytervezetet, amely kiterjesztené az átvilágítást, például az egyházi elöljárókra és a szakszervezetekben vezető funkciót betöltő személyekre is. Mécs Imre elszánt a kérdés végső rendezésére: "nem hagyjuk az ügynökkérdést a felejtés mocsarába süllyedni" – nyilatkozta lapunknak.
2005. 12. 23. (IX/51)
