Duray Miklós
Mint ismeretes, Orbán Viktor pártelnök hétfőn vigyázzba állította a parlamentet. A határon túli magyarságnak szóló tiszteletadás apropóján egyperces néma felállást vezényelt, amelynek az ellenzék rögtön eleget is tett. Mivel efféle felhívásra a házszabály jogrendje szerint csak a házelnök jogosult, a vezényszóra a kormányoldal ülve maradt. Szili Katalin házelnök a váratlanul elő-állt kényszerhelyzetben gyorsan elrendelte a tiszteletadás e módját, mire a kormánypárti képviselők eleget tettek a felszólításnak. Az így előállt felemás helyzet, a kizsarolt tiszteletadás aztán kínos érzéseket gerjesztett a publikumban, a televíziócsatornák nézőiben, leginkább pedig a határon túli magyarok lelkében. Az a látszat jött létre, mintha csak az ellenzéknek volna fontos a határon túli magyarok ügye, a feléjük kimutatott gesztus.
"A fele felállt, a fele nem. Majd felszólításra mind. Nagyon rossz érzést keltett bennem, bennünk. Az ilyen tiszteletadásból nem kérünk" – mondta drámai hangon Kasza József a vajdasági magyarok nevében a parlament külügyi bizottságának ülésén, ahol kormány és ellenzék megragadta az alkalmat, hogy kifejtsék egymással ellentétes nézeteiket. Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök szerint a Gyurcsány-kormány határon túli magyarok felé folytatott politikáját a felelőtlenség, a pótcselekvések és a rövidlátás ("struccpolitika") jellemzi. Kozma József szocialista bizottsági tag szerint: amit Orbán művelt, "az a képmutatás csúcsa", mert áthágta a parlament jogrendjét egy olyan kérdésben, amelyben "mindnyájan szívből kívánjuk a helyes megoldást".
Faragó Péter, szintén szocialista bizottsági tag szerint "egyik legálságosabb, legolcsóbb politikai csínyét vitte véghez Orbán Viktor az Országgyűlésben. Ilyen alattomos orvtámadást ugyanis demokrata politikus soha nem követhet el az ország legrangosabb közjogi intézményében."
Duray Miklós, a felvidéki író kifejtette: "A népszavazás már egy évvel korábban is hibás lépés volt, amely kényszerpályára állította azt a magyar kormányt, amely hagyta magát kényszerpályára állítani. A népszavazási kezdeményezés mind jogilag, mind politikailag, mind a közgondolkodás állapotának megítélése szempontjából elhibázott kezdeményezés volt, viszont ezeknek a hibáknak a korrekcióját más eszközökkel is végre lehetett volna hajtani. Eszköze lett volna a magyar parlament, hogy okafogyottá tegye a népszavazást, eszköze lett volna a magyar Alkotmánybíróság, mert meg lehetett volna állapítani az alkotmánnyal való összehangolatlanságot. Az előállt kényszerhelyzetben pedig a szembenállás helyett megfelelőbb lett volna a népszavazás ignorálására való felszólítás – fejtette ki a képviselő –, mert a rossz döntések sorozata vezetett olyan összecsapásba, amelynek hullámai a mai napig nem csitultak el."
2005. 12. 09. (IX/49)
