Mécs Imre a parlamentben Fotó: Vörös Szilárd
Mécs Imre a Heteknek kifejtette: nem történtek hosszú alkudozások, hanem az MSZP elnökének egy korábbi nyilatkozatára hivatkozva kereste meg a napokban a szocialista pártelnököt. Hiller István ugyanis még júliusban – Mécs Imrével való előzetes egyeztetés nélkül – nyilatkozott a sajtónak arról, hogy szeretné, ha a 2006-os Országgyűlésnek tagja lenne az \'56-os múltjáról ismert szabaddemokrata politikus, és ha nem megy másként, akkor MSZP-támogatással. Kuncze Gábor "helyosztó" tájékoztatása után rövid idő alatt megegyeztek arról, hogy az MSZP az országos listáján indítja Mécs Imrét.
"Nem az SZDSZ elárulása ez, hanem arról szól, hogy hónapok óta nem kommunikáltak velem a párt vezetői a jövőmmel kapcsolatban, és mikor váratlanul kiderült az országos listán várható esélytelen helyem, döntenem kellett" – hangsúlyozta a politikus. Mécs úgy fogalmazott lapunknak, hogy nem személyes sérelmek motiválták a döntésében, hanem "56 szellemiségének" parlamenti képviseletének megőrzése a célja, amit egyetlen \'56-osként csak így lát biztosítva.
Korábban arról is szó volt, hogy a II. kerületben MSZP–SZDSZ közös egyéni képviselő-jelöltként indult volna Mécs Imre, de az MSZP-listára való felkerülés hírére a II. kerületi SZDSZ-szervezet hét eleji fórumán elzárkóztak ettől a lehetőségtől. Végleges döntés ugyan még nem született ebben a kérdésben. Mécs Imre ajánlata az volt, hogy amennyiben megnyeri az egyéni körzetet, akkor az SZDSZ-frakcióban, ha veszít, akkor az MSZP-frakcióban folytatná a politikusi tevékenységét.
Lapunk azon kérdésére, miszerint "eltávolodása" a párttól az SZDSZ szétesésnek egyik lehetséges jele, Mécs úgy válaszolt: "ebben a helyzetben semmiképpen nem szeretnék a pártot bíráló vagy annak tűnő nyilatkozatot tenni. Egyéni ügyről és egyéni döntésről van szó."
Az SZDSZ-beli hangulatot jelzi, hogy Mécs távozása kapcsán azért pártbéli kollégái is odaszúrtak neki. A Hírszerző cím? internetes portálnak egy szabaddemokrata politikus úgy nyilatkozott, hogy "Imrét nemcsak 1998, hanem már a rendszerváltás óta kielégítetlen és képességeivel arányban nem álló ambíciók fűtötték".
2005. 12. 02. (IX/48)
