Járőröző rendőrök Kőbánya-Kispesten. Meddig terjednek az állam határai? Fotó: S. L.
Társadalmi viták kereszttüzében áll a távoltartásról szóló törvényjavaslat. Ennek fő oka, hogy a hatósági kényszerintézkedés csak a büntetőeljárási törvény keretében válna megvalósíthatóvá. A maximum harmincnapos távoltartást ugyanis a bíró rendelhetné el, amikor bűncselekmény miatt eljárás indul a család egyik tagja ellen. A távoltartás akkor jöhetne szóba, amikor a bántalmazó fél előzetes letartóztatása nem szükséges, de feltehető, hogy a sértett lakókörnyezetében – annak befolyásolásával vagy megfélemlítésével – veszélyeztetné a bizonyítási eljárás sikerét, vagy a sértett sérelmére újabb bűncselekményt követne el. Ha a távoltartás szabályait megszegi, vagy magatartása miatt indokolt, a bántalmazót a bíróság letartóztathatja.
A javaslat ellenzői viszont azt szeretnék elérni, hogy a távoltartás ne csak büntetőeljárás esetén legyen elrendelhető. Hiszen a sértettek az esetek felében meggondolják magukat, és szeretnék visszavonni a feljelentést. A civil szervezetek véleménye szerint a családon belüli erőszak egy speciális jelenség, ezért azt különálló törvényi tényállásként kellene kezelni. S miután a családon belüli bántalmazás esetén a legnagyobb az egyén kiszolgáltatottsága és sérülékenysége, minden eddiginél elrettentőbb büntetési tételeket kellene a tényálláshoz hozzárendelni. A civilek a büntetőeljárási törvény puszta módosítását alkalmatlannak tartják arra, hogy megvédje a családon belüli erőszak áldozatait. Szerintük a kormány tétlenségének köszönhető, hogy idén már közel hatvan áldozata volt a familiáris erőszaknak.
Abban elvileg mindenki egyetért, hogy a családon belüli erőszak egy rendkívül összetett társadalmi probléma, ami pusztán jogi eszközökkel nem orvosolható. De nincs egyetértés a tekintetben, hogy meddig terjedhetnek az állam magánéletbe való beavatkozásának határai. Bár felmerült a zaklatás fogalmának a szabálysértési kódexbe való beemelése is, a családon belüli erőszak fogalmát kizárólag jogi értelemben nem lehet meghatározni. Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára kérdésünkre megerősítette: jelenleg minden családon belül elkövethető jogsértés bűncselekménynek minősíthető a hatályos Btk. alapján. Alkalomadtán minősített esetként szigorúbb elbírálás alá is vonható. Ugyanakkor a köznyelvben, a publicisztikában vagy a szociológiában használt fogalmak nem feltétlenül alkalmazhatók a büntetőjogban.
A távoltartás mint kényszerintézkedés alkotmányos jogokat sértő, a magyar jogrendbe nem illeszthető elképzelés, amennyiben a büntetőeljárás keretein kívül értelmezzük azt. "A nemzetközi normák nem-csak a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét szabályozzák, hanem a minden embert megillető alapvető emberi jogokat is – mondja az államtitkár. – A magyar Alkotmánybíróság pedig igen szélesen értelmezi a szabadságjogokat. Ennek megfelelően olyan törvényjavaslat kidolgozása indokolt, amely maximálisan figyelemmel van mind a családon belüli erőszak áldozatainak az élethez, testi épséghez és biztonsághoz való jogára, mind az elkövetőknek a tulajdonhoz, valamint a tartózkodási hely megválasztásához és a mozgásszabadsághoz fűződő jogára, illetve ez utóbbiak arányos korlátozására.
Amennyiben az új szabályok nem állják ki az Alkotmánybíróság szükségességi-arányossági tesztjét, a távoltartás intézménye ismét eltűnhet a magyar jogból."
A családon belüli erőszak kezelése elsősorban nem jogi kérdés. Az átfogó megoldás érdekében szükséges az emberek gondolkodásmódjának a megváltoztatása, hogy ne fogadják el a családon belüli erőszakot, továbbá szükséges a megfelelő intézményrendszer kialakítása is – teszi hozzá Kondorosi Ferenc. Elmondása szerint az Igazságügyi Minisztérium a tervezett rendelkezésekkel biztosítja, hogy a családon belüli erőszak jelenségének visszaszorításához a jogi háttér rendelkezésre álljon.
A feljelentést nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó bántalmazás esetén nemcsak a sértett teheti meg, hanem a szomszédtól a pedagóguson át a háziorvosig gyakorlatilag bárki a környezetéből. A hatóságok vagy a társadalom közönyét újabb jogszabályokkal nem lehet megszüntetni. Sokrétűen, például oktatási vagy szociális téren is kezelni kellene a problémát.
Az is tény, hogy azokban az országokban, ahol a távoltartás jól működik, ott mind a bántalmazók, mind az áldozatok számára megfelelő intézményhálózat is rendelkezésre áll, ahol jogi, szociális vagy pszichoterápiás segítségen kívül menedéket is kaphatnak az érintettek. Ennek kiépítésére az esélyegyenlőségi tárca már több ízben tett ígéretet. Azonban máig nem tisztázott, hogy országos méretekben miként lenne belátható időn belül hatékonyan működtethető egy megfelelő ellátórendszer.
A távoltartás bevezetése legkorábban 2006 júliusára várható. Jelenleg a törvényjavaslatot az Országgyűlés tárgyalja.
2005. 12. 16. (IX/50)
