Demszky Gábor (SZDSZ) és Molnár Gyula (MSZP) megállapodása az együttműködésről
A koalíció hosszas vajúdás után döntött úgy, hogy még négy évre beáll a
fővárost 1990 óta irányító SZDSZ-es városatya mögé. Orbán Viktor pedig Tarlós
Istvánt, Óbuda első emberét választotta, ami nem számít meglepetésnek. Ezzel a
lépéssel egyrészt összezúzta pártjának belső ellenzékét, akik egy jövőbeli
palotaforradalom alapját építgették a főpolgármesteri szék köré, másrészt a
kampányban komoly önkormányzati tapasztalatokkal rendelkező kihívót állított
Demszky elé. Az MDF a volt közlekedési miniszter indulásával a tavaszi
választásokon elért fővárosi sikerét akarja kiaknázni, hiszen Katona Kálmán a
budapesti listán szerzett befutó helyet a parlamentbe.
Demszky Gábor elnyűhetetlen. A kormánykoalíció, ha nehezen is, de újra őt
jelölte a főváros polgármesterének. Tette ezt mindazon botrányok ellenére,
amelyek az elmúlt ciklusban a főpolgármester személye körül kialakultak: a
horvát tengerparti üdülő, jogtalan terepjáró-használat, a szolgálati autó
benzinjének elszámolási vitája és egy családtag szociális bérlakáshoz való soron
kívüli juttatása. A botrányok sora kínálja a magyarázatot is: valaki a háttérben
mozgatta, sőt szervezte. Mára azonban az összesküvés ténye elhalványult, új
szelek fújnak a politikában, a kormánykoalíció – kénytelen-kelletlen – újra
Demszky főpolgármesteri jelölése mellett döntött.
A szocialistáknál persze hangosan kritizálták a pártvezetést, mondván: itt az
ideje, hogy végre saját, karakteres, erős szocialista jelölt vegye kézbe
Budapest irányítását, azaz ne a farok csóválja a kutyát. A Gyurcsány-csomag
azonban átrendezte az erőviszonyokat.
Június végére erősen esni kezdett az MSZP népszerűsége – szinte a forint
árfolyamával párhuzamban. A menteni a menthetőt elv alapján a koalíció – a
miniszterelnök döntése után – újra Demszky Gábor mögé sorakozott fel, így vetve
véget a fővárosi szocialisták régóta dédelgetett álmainak. A pletykák szerint a
megállapodás már április 21-én megvolt, amit írás is rögzített, de ezt a párthoz
közeli forrásaink cáfolták. Létezett ugyan egy koalíciós alku, amelyet az egyik
oldalról a miniszterelnök és kabinetfőnöke szignált, a másikon pedig a
szabaddemokrata vezetés, de ebben nem szerepelt a főváros. A pártelnöki székben
már virtuálisan bent ülő miniszterelnök annyit üzent Molnár Gyulának és a
fővárosi „szociknak”, hogy egyezzenek meg a koalíciós partnerrel, és ő
szentesíti az alkut. Molnár Gyula megegyezett, sőt kiszivárgott információk
szerint az is az alku része, hogy Demszky Gábornak ez az utolsó ciklusa.
A főpolgármester ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta lapunk kérdésére,
de állítása szerint semmilyen „misztérium” vagy legenda sincs a jelölése körül.
Tarlós István jelölésével kapcsolatban a Fidesz és Orbán Viktor felelősségét
említette, aki nem mert saját soraiból jelölni, hanem az óbudai polgármester
mögé bújt. Tarlós személyében komoly kihívó jelentkezett, aki nagy önkormányzati
tapasztalatokkal bír, és a kormány megszorító intézkedései miatt erős hátszelet
kapott. „Nehéz kampány elé nézünk, de bízom a fővárosiakban” – mondta lapunknak
a főpolgármester. Szabaddemokrata folyosói hírek szerint meglesz az ára Demszky
jelölésének, hiszen most már a szocialisták méltán követelhetik maguknak a
közgyűlés minden olyan helyét, amely nagy pénzek felett rendelkezik.
2006. 06. 30. (X/26)
