Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank páncélszekrénye előtt. Elemzők szerint a
Monetáris Tanács döntésével csak zavart okozott Fotó: Vörös Szilárd
A testület közleménye szerint azért volt szükség a 25 bázispontos emelésre,
mert május óta jelentősen megváltoztak a makrogazdasági és az inflációs
kilátások.
„Volt olyan javaslat a tanács előtt, ami nagyobb, fél százalékos emelésre
vonatkozott, de előkerült a kamat változatlanul hagyásának lehetősége is” –
mondta el a tanács ülését követően Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A bejelentést követően az euró árfolyama 274 forintról 276,60-ra emelkedett.
A hazai és a külföldi elemzők szerint a negyedszázalékos emelésnél minden jobb
lett volna, a szinten tartás és a nagyobb emelés is.
Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének európai
feltörekvő piaci konzultánsa a kamatemelés bejelentése után az MTI-nek azt
mondta: előzetesen arra számított, hogy a jegybank vagy 6,00 százalékon hagyja
alapkamatát, illetve ha mégis emel, akkor legalább fél százalékponttal. Az
előbbivel az MNB azt jelezte volna, hogy nem aggasztják a hazai makrofolyamatok,
az utóbbival azt, hogy igenis aggasztják – fogalmazott Cluse. A szakértő szerint
a kamat változatlanul hagyásának is pozitív piaci üzenete lett volna, mégpedig
az, hogy az MNB már a 2008-as inflációra koncentrál, és nem a költségvetési
csomag rövid távú inflációs hatásaira. A köztes mértékű emelés azonban
„meglehetősen puha kompromisszumnak tűnik”, ami széles körben zavarodottságot
fog kelteni a piacon – mondta a UBS vezető londoni térségi elemzője.
2006. 06. 23. (X/25)
