Fotó: S. L.
A vasúti reform jegyében 2500 ember elbocsátását, 28 vasútvonalon a
személyszállítás megszüntetését, valamint a teherszállítási üzletág, a MÁV Cargo
értékesítését tervezi még idén megvalósítani a kormány. Ezt Kóka János gazdasági
és közlekedési miniszter jelentette be, aki szerint az intézkedéscsomaggal
mintegy 40 milliárd forintot lehetne megspórolni az adófizetők pénzéből. A MÁV
ugyanis minden évben súlyos veszteségeket termel – idén 80 milliárdot –, és
összesen mintegy 160 milliárd forintnyi költségvetési forrást igényel a
működése. A létszámleépítéssel – az indoklás szerint – az állami társaság
„vízfejét” csökkentik: a 4 vezérigazgató-helyettesi posztból 2 megszűnik, a 37
főosztályból 25, a 110 osztályból pedig 55 marad meg. Kóka szerint a
személyszállítás szűkítése azért lényeges, mert a szóban forgó, összesen ezer
kilométer hosszú mellékvonalakon az utasok kevesebb mint 2 százaléka utazik, és
ez évente 6 milliárd forint veszteséget jelent a cégnek. A kieső vonalakon az
utasokat volánjáratok szállítanák a jövőben. Ami a MÁV Cargo eladását illeti, a
miniszter hangsúlyozta, hogy az ebből származó bevételt a vasúttársaság
tőkehelyzetének rendezésére fordítják.
Az érintettek természetesen nem fogadták osztatlan lelkesedéssel a bejelentést.
Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetője már azt is
sérelmezi, hogy a kormánydöntést megelőzően nem történt egyeztetés a vasúti
szakszervezetekkel. Erre persze a későbbiekben még sor kerülhet, viszont nem
biztos, hogy ez túl sok jót tartogat a kormány számára. Gaskó kilátásba helyezte
ugyanis, hogy amennyiben a döntéshozók nem nyitottak kellően az
érdekképviseletek érveire, akkor mindent megtesznek a „vétó” érdekében. Ebben
vélhetően számíthatnak majd az érintett önkormányzatokra is, hiszen helyben
nehéz „eladni”, hogy szűkülnek a tömegközlekedési lehetőségek. A szakszervezet
első embere egyébként „primitív” reformnak nevezte a tervezett lépéseket. „Nem
történik más, mint hogy két, párhuzamosan működő személyszállítási
szolgáltatásból az egyiket fiskális okokból megszüntetik. Mindezt akkor, amikor
Európában reneszánszát éli a vasút, köszönhetően annak, hogy előtérbe kerültek
az energiatakarékossági és környezetvédelmi megfontolások” – mondta a
szakszervezeti elnök.
Kérdés, hogy valóban fenn kell-e tartani az adófizetők pénzén azokat a vonalakat
is, ahol gyakran hárman-négyen utaznak a járatokon. Gaskó szerint a megoldás nem
a megszüntetés, hanem a fejlesztés, vagyis ha nem lelakott, büdös és lassú
szerelvényeken kellene utazni, többen választanák a vasutat. „Ezért is aggályos,
hogy a kormány, korábbi terveivel ellentétben, nem 1000, hanem 500 milliárd
forintot tervez vasútfejlesztésre fordítani a 2007-ben megnyíló uniós
forrásokból” – mondta. A létszámleépítéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a
kormány most azt a „vízfejet” igyekszik csökkenteni, amit az elmúlt években
éppen ők építettek fel. „Ezzel együtt is szükség lenne persze változásokra, de
azokat meg kellene előbb beszélni” – hangsúlyozta Gaskó István.
A fejlesztés mellett érvel Takács Dezső, Battonya polgármestere is. A határmenti
település és Mezőhegyes közötti tizennyolc kilométeres vonalon a MÁV adatai
szerint átlagosan huszonnyolcan utaznak egy szerelvényen. „Olyan nagy igény ma
már valóban nincs a vasútra, mint korábban, amikor még százan is ingáztak
naponta a mezőhegyesi cukorgyárba, de az elmaradott települések minden kormány
által hangoztatott felzárkóztatását a vasúti személyszállítás megszüntetése
biztosan nem szolgálná” – fogalmazott a polgármester. Mezőhegyesi csatlakozással
egyébként Békéscsabára és Szegedre is el lehet jutni, igaz, utóbbi esetben csak
Újszegedig, hiszen a második világháború alatt lebombázott vasúti hidat azóta
sem építették újjá – az utasoknak így az utolsó kilométereket autóbusszal kell
megtenniük. Az egyszerűbb közlekedés kedvéért sokan Lökösházáról indulnak, ahova
autóval jutnak el – már aki teheti. Takács Dezső azt is elmondta, hogy az év
elején a MÁV azzal kereste meg a környező településeket tömörítő kistérségi
társulást, hogy egyeztessenek az uniós pénzből tervezett regionális, határon is
átnyúló vasútfejlesztésről. A vasúttársaság állítólag már a temesvári vasúti
igazgatósággal is tárgyalt az ügyben.
A Kóka János bejelentését követő „felhördülés” hatására a kormányzati
kommunikáció érezhetően finomodott. Podolák György, az MSZP-frakció gazdasági
munkacsoportjának vezetője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a
szárnyvonalak megszüntetését „elképzelhetőnek” tartja, de „csak gazdasági
számítások és társadalmi, politikai egyeztetések” után. Terveik szerint a
felmerülő kérdéseket tételesen megtárgyalják majd a helyi önkormányzatokkal.
2006. 07. 14. (X/28)
