Tamás Pál
Milyen konkrét oka van a bizottság létrehívásának?
– Kilenc éve írta alá a Magyar Állam és a Vatikán az egyház és az állam
kapcsolatáról szóló megállapodást, amelynek mintájára a többi történelmi
felekezettel is megállapodtak. A konkordátum körül az utóbbi években több vita,
félreértés és rosszízű vádaskodás alakult ki. A kormány ezeket szeretné
megszüntetni, a feszültségeket kívánja kezelni a bizottság munkája nyomán, nem
pedig – ahogy sokan megpróbálják beállítani – érveket gyűjteni egy úgynevezett
„kormányzati keménykedéshez”.
Főként az egyház-finanszírozás témájában vizsgálódnak?
– Ez is részét képezi a kutatásnak. Az első években ugyanis nem volt gond
ezen a területen, mert bár konkrétan nem volt meghatározva a támogatások
számítási módja, de a felek minden évben meg tudtak állapodni az összegekről. Az
utóbbi két évben azonban többször is a viták középpontjába került ez a terület,
miután az állam egyre kevesebbet tudott az egyházakra fordítani, és a
költségvetés is nehezebb helyzetbe került. Az egyházi iskolákban ráadásul
megállt a gyermekszám-növekedés, így ők is nehezebb alkupozícióba kerültek. Ezek
miatt megkezdődtek a kölcsönös vádaskodások.
Ezek szerint változások várhatók a konkordátum tartalmában?
– Nem tartom valószínűnek, hogy javaslataink alapvető változtatásokat
sürgetnek majd a szerződésben. Ha mégis születnek módosító indítványok, akkor a
kormány mellett az egyházaknak is kell fogadniuk ezeket, hogy változtatások
történhessenek.
Milyen módszerekkel vizsgálódik a bizottság?
– Készül egy ezerötszáz fős reprezentatív közvélemény-kutatás arról, hogy a
magyar társadalom hogyan látja az egyház és az állam kapcsolatát, hol látja az
előtte álló konfliktusok térképét, hol vannak feszültségek a magyar
társadalomban, milyen jellegűek ezek, és az egyháznak milyen szerepet
tulajdonítanak ezekben. Vizsgáljuk azt is, hogy milyen az egyházak – mondjuk így
– „marketingképe” a társadalomban, vagyis mennyire vonzó az emberek számára az
általuk nyújtott vallási „szolgáltatáson” túl az oktatási, szociális és
kulturális tevékenységük. Ezeknek milyen piaca van, bővült-e vagy szűkült az
ezek iránti érdeklődés az elmúlt évtizedben. Van összehasonlítási alapunk,
hiszen hasonló kérdésekkel az elmúlt tíz évben több ízben is végeztünk
közvélemény-kutatást.
Mikorra várhatók kézzelfogható eredmények?
– Megkezdtük a felmérést, és augusztus végére meglesz az eredmény. Elkezdtük
összegyűjteni a minisztériumokból a történelmi egyházaknak az elmúlt évtizedben
nyújtott támogatásokról szóló statisztikákat. Megpróbáljuk összevetni a
magyarországi konkordátum szövegét az EU más országaiban elfogadott
szerződésekével. Az eredményekről és a vitás kérdésekről a nyilvánosság előtt
kezdünk konzultációt az érintettekkel.
2006. 08. 05. (X/31)
