Fotó: Somorjai László
A magyarok 68 százaléka elégedett a hazai bűnüldöző szervek tevékenységével,
és csak a megkérdezettek 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy családjának
valamely tagja vált bűntény áldozatává az utóbbi egy évben – derül ki a Tárki
Közvélemény-kutató Intézet felmérésből. Az Új Európa Barométer-vizsgálaton belül
tizenkét további posztszocialista ország adatait vetették össze. A tizenhárom
ország lakosságát a rendőrség munkájáról, hatékonyságukról kérdezték. A hazai
eredmények kiválóak, nálunk tartják legjobbnak a megkérdezettek a rendőrség
munkáját. Éppen ezért vagy éppen ennek ellenére érdekes, hogy Magyarországon a
becslések szerint közel kétmillió igazoltatást végeznek évente a rendőrök, az
elmúlt évben a felnőtt magyar népesség csaknem negyedét elle-nőrizték. Az
ezerfős, szeptemberben felvett reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek
85-90 százaléka inkább vagy teljes mértékben egyetért a közterületek fokozott
rendőrségi ellenőrzésével. Legnagyobb arányban (90 százalék) a diszkókban
tartott razziákkal értenek egyet, feltehetően a feltételezett
kábítószer-fogyasztás megfékezése érdekében, de ettől alig marad el a közterek,
a pályaudvarok, az aluljárók (88 százalék) és az autósok fokozott igazoltatását
támogatók (85 százalék) aránya. A kutatók mérni kívánták, hogy a megkérdezettek
a rendőri igazoltatások során különbséget tennének-e etnikai alapon. A
válaszadók csaknem fele támogatná általában a lakossági igazoltatások fokozását
(45 százalék), és ennél valamennyivel nagyobb arányban értenek egyet a felsorolt
„gyanús” csoportok fokozott igazoltatásával: a roma kinézetű emberek kiemelt
ellenőrzésével a megkérdezettek 60 százaléka értett egyet, az arabok fokozott
ellenőrzését 57 százalék, és a fiatalok fokozott igazoltatását 55 százalék
támogatná. A kutatók szerint a lakosság nem az etnikai diszkriminációt
támogatja, hanem általában fokozná a különböző „gyanús” csoportok rendőrségi
kontrollját.
Az ellenőrzési dömping hátterében a rendőrségi törvény igazoltatásra vonatkozó
paragrafusainak rendkívül tág kerete és annak rendőrségi értelmezése áll –
állítja Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Németországban
például csak akkor igazoltathatnak a rend őrei valakit, ha bűncselekmény alapos
gyanúja áll fenn. Kőszeg Ferenc még egy érdekes adalékkal szolgált: a
demokratikus ellenzék ténykedése idején, 1983-ban Demszky Gábort igazoltatták a
rendőrök, majd a ruházatát is átvizsgálták. Ez ellen később kifogást emelt a
jelenlegi főpolgármester, amit ugyan elutasítottak, de alkottak egy rendeletet,
amely szerint az intézkedő rendőr átvizsgálhatja az állampolgár ruházatát is. A
mai rendőrségi törvényben ez a szabály szinte szóról szóra megtalálható, és az
intézkedő rendőrök élnek is e lehetőséggel.
2006. 08. 05. (X/31)
