A világ gazdagabbik felén mindenhol óriási üzlet az iskolakezdés. A személyi
számítógépek eladása szempontjából az augusztus majdnem olyan fontos már, mint a
december. Így nem kell csodálkozni azon, ha a gyártók mindenféle módon
vásárlásra kívánják csábítani leendő partnereiket. Hazánkban is egyre inkább
jellemző, hogy ebben az időszakban élénkül bizonyos bútorok, műszaki cikkek,
tanszerek, de még az ingatlanok piaca is. Magyarországnál és a legalapvetőbb
termékeknél maradva egyszerűen kiszámolható, hogy ha az iskolakezdő 1 millió 384
ezer gyermek mindegyikére csak 20 ezer forintot költenek, akkor is 28 milliárdos
üzletről van szó. Ezt felismerve – a szülőket segítendő vagy kizsákmányolandó –
megjelentek az iskolakezdési hiteleket kínáló pénzintézetek is. Ezek között
böngészve ráakadtunk olyanra is, amelyik a futamidőt kész akár 36 hónapra (!) is
kiterjeszteni, az ésszerűbb konstrukciók esetén azonban többnyire négy egyenlő
részletre osztva lehet visszafizetni a kölcsönösszeget.
Ahol egynél több gyerek beiskolázása aktuális, a családok többsége főleg
áruházláncok és piacok kínálatában keres olcsó termékeket. A gyakorló szülők
persze hamar rájönnek, hogy önmaguk és gyermekük kímélése érdekében nem mindig
érdemes ezeket az árukat választani. Míg azonban, mondjuk, az írószereken lehet
valamit spórolni, az iskolatáska esetében kifejezetten érdemes megszívlelni az
ortopédorvosok figyelmeztetését, akik állítják: a rossz iskolatáskák is
felelősek a rossz tartású gyermekek számának növekedéséért. Iskolatáskát
találunk már 1200 forintért is, de ha márkás, jó minőségű – a boltosok által
„anatómiainak” nevezett – táskát kívánunk venni, ennek az árnak a tízszeresét is
ki kell fizetni. A 12 színű vízfesték ára 89 és 1350 forint, a 12 színű ceruza
180, de 3100 forint is lehet. Tollat lehet kapni 20 forintért is, de több ezer
vagy akár tízezer forintért is. A zsírkréta ára 80 és 750, az ollóé 380 és 3100
forint között mozog. Az átlagos írószerboltokban a kereskedők tapasztalata
szerint általában 20 ezer forintot költenek a szülők egy elsősre. És akkor még
nem szóltunk ruháról, bútorról, edzőruháról, hangszerről satöbbi.
Az állami költségvetésből idén már a tanulóknak kicsit több, mint a fele
részesül ingyenes tankönyvellátásban. Ez összesen 7,7 milliárd forintjába fog
kerülni az adófizetőknek, de még ez az összeg sem fedezi minden tankönyv árát,
emiatt sok helyen a könyvek egy részét csak kölcsönbe kapják a gyerekek. A
rendszerrel a szülők egy része nem elégedett. Morvayné Bajai Zsuzsanna, a
Nagycsaládosok Országos Egyesületének alelnöke szerint azért nem, mert az
egészségügyhöz hasonlóan itt is az az elv érvényesül, hogy „én fizetek, de nem
én rendelek”. A tankönyveknek ugyanis legalább egy részét az év végén vissza
kell adni. Ez – véleménye szerint – nem jó a gyerekeknek, mert nem írhatnak bele
az adott könyvekbe, és a következő évben nem nézhetnek utána a tanultaknak. És
nem jó a tanárnak, mert apró különbségek a tankönyvekben is zavarhatják a közös
munkát, így ezt figyelembe kell venni a rendelésnél. A családok helyzetén
igazából segítő 13. havi, augusztusban megkapott családi pótlékot az idei évben
megszüntették. A tanévkezdéshez még adható adómentes természetbeni juttatás 19
ezer forintig, de ehhez egy olyan munkáltató is kell, aki felvállalja ennek a
költségeit. Ha ez is megvan, az így rendelkezésre álló összeg sem költhető arra,
amire a szülők leginkább szeretnék. Iskolák felvilágosítása szerint azért nem
lehet rendezni utalványokkal a tankönyvek árát, mert ők nem adhatnak számlát, a
kiadók megkeresése pedig igen körülményes.
2006. 08. 25. (X/34)
