Iszlám titok Budapesten

Anticionista tüntetés a Parlament előtt 2002-ben

Fotó: archív

Az Országos Sajtószolgálat útján július 24-én közzétett kiáltványában a
Budapestre Akkreditált Arab Nagykövetek Tanácsa elítéli az izraeli beavatkozást
Libanonban és Palesztinában, és azonnali tűzszünetet követel, továbbá
segítségnyújtásra és szolidaritásra hívja fel az egész magyar társadalmat. A
Külügyminisztériumban megkeresésünkre elmondták, hogy ilyen szervezet a
nyilvántartásukban nincs, tehát hivatalosan nem létezik. A minisztérium
munkatársa szerint félretájékoztatás történhetett az ügyben, hozzátette
ugyanakkor, hogy tudnak az érintett nagykövetek rendszeres találkozóiról. Ezek
után a libanoni nagykövetségen próbáltunk tájékozódni, ugyanis a huszonkét
ország misszióvezetőit magában foglaló csoport rangidős vezetője a libanoni
kirendeltség vezetője. Hussein Moussawi azonban nem kívánt válaszolni
újságunknak a feltett kérdésekre. Pedig kíváncsiságunk csak olyan
alapinformációkra terjedt volna ki, mint a szervezet létrehozásának célja,
tagjai, üléseik gyakorisága, költségviselése satöbbi. Más, hasonló csoportok
esetében – mint amilyen például a visegrádi négyek országai által létrehozott
Nagykövetek Tanácsa – ezekhez az adatokhoz a Külügyminisztérium honlapján
könnyedén hozzá lehet férni. Az iszlám nagykövetek beazonosítását illetően az
iráni nagykövetségen sem jártunk több sikerrel. Ott már egyenesen azt közölték
lapunkkal, hogy ilyen ügyben nem adhatnak ki információt.

A fővárosban ténykedő tanácsnak a palesztin és libanoni nép melletti
szolidaritásra felszólító üzenetét elsőként a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP)
ifjúsági szervezete, a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség (BF-KISZ),
valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Magyarországi Arab Közösség
Egyesülete (MAKE) hallotta meg. „Állítsák meg azonnal a libanoni, valamint
palesztin nép és fiatalság elleni izraeli agressziót!” címmel szervezett
szolidaritási tüntetésüket a budapesti libanoni nagykövetség elé szervezték. A
megmozduláson egy fiatalembert a rendőrség előállított tiltott önkényuralmi
jelkép használata miatt. A rendezvény hangnemére igen jellemzőek Székely
Péternek a BF-KISZ elnökének szavai: „() Az izraeli cionista gyilkosok több és
több harcot, nyomort és pusztulást és halált hoznak Palesztinára és Libanonra”.

A magyar állam viszonyulása a kérdéshez ambivalensnek mondható. A közel-keleti
válság kapcsán a Külügyminisztérium első nyilatkozata elismerte Izraelnek az
önvédelemhez való jogát, később azonban nem csatlakozott azokhoz az európai
uniós országokhoz – Nagy-Britanniához, Németországhoz és Csehországhoz –,
amelyek megvétózták, hogy Brüsszel nyilatkozatban marasztalja el Izraelt a
konfliktus miatt. A adófizetők pénzéből Magyarország eddig csupán azt a felet
támogatta, ahonnan az agresszió kiindult. A Külügyi Segélyezési Keretből Libanon
egyszer hat, majd további 27 millió forint támogatásból részesült.