Bárándy Gergely
Az új kormányt az egészségügyben egész biztosan várják feladatok, ez nem ért
váratlanul senkit, még magát az új kormányt sem. Az Alkotmánybíróság (AB)
azonban 2005 novemberében váratlan állásfoglalásra kényszerítette a
választásokra készülődő pártokat: alkotmányellenesnek ítélte a művi meddővé
tétellel kapcsolatos törvényt. A pártok az 1997 óta hatályban lévő törvénynyel –
amely a beavatkozás feltételéül eddig a harmincöt éves kort, valamint három vér
szerinti gyermek meglétét szabta mind férfiak, mind nők esetében – rendezettnek
vélték ezt az ügyet, egy kezdeményezés nyomán azonban a feltételeket az AB
alkotmányellenesnek ítélte, és hatályon kívül helyezte a törvényt. Az
Országgyűlés által szervezett július 20-ai szakmai tanácskozáson orvosi részről
elhangzott, hogy Magyarországon nem ad hoc határozták meg harmincöt évben a
korhatárt, hanem azért, mert a klinikai tapasztalatok azt mutatták, hogy
négyszer annyian bánták meg döntésüket azok közül, akik tizennyolc és harminc
éves koruk között végeztették el magukon a műtétet, mint akik harminc éves kor
felett hozták meg ezt a döntést.
A politikai és szakmai viták tehát az Alkotmánybíróság határozatából indultak
ki, a polémiáért mégsem az Alkotmánybíróság a felelős, hiszen ő hivatalból nem
vizsgál felül egy törvényt sem. „Nem az MSZP-től származott az ötlet, hogy felül
kell vizsgálni a művi meddővé tétellel kapcsolatos törvényt, és annyit biztosan
állíthatok, hogy egyetlen másik politikai párttól sem. Nyilván egy olyan civil
érdekvédelmi csoport kereste meg ezzel az Alkotmánybíróságot, akiknek
érdeksérelmet okoztak a törvényi feltételek, de én sem tudnám megmondani, ki
volt a kezdeményező” – mondta el a Heteknek dr. Bárándy Gergely, az MSZP jogi
tagozatának vezetője.
2006. 08. 05. (X/31)
