Dióssy László
Fotó: Somorjai László
„Szent István király ma régiókat hozna létre, régiópárti lenne” – jelentette
ki Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter egy Szent
István-napi ünnepségen, hangsúlyozva a közigazgatási reform szükségességét. Azt
persze nem tudni, hogy a vármegyerendszert létrehozó államalapító királyunk a
kérdésben hogyan foglalna állást, mindenesetre úgy tűnik, a témában szinte csak
maga Szent István tudná közös nevezőre hozni az MSZP-t és a Fidesz–KDNP-t. A
júliusban beterjesztett, kétharmados többséget igénylő önkormányzati törvény
módosítása ugyanis ellenzéki szavazatokon bukott meg, és az álláspontok azóta
sem közeledtek egymáshoz. Mi több, annak ellenére, hogy a közigazgatási reform –
és annak megyéket, helyi önkormányzatokat érintő vonatkozásai – eddig minden
kormány idején rendszeresen visszatérő téma volt, a felek érdemben még csak nem
is tárgyalnak az ügyben.
Az elutasított törvénymódosítással többek között megszűntek volna a megyei
önkormányzatok, helyüket régiós testületek vették volna át, miközben a
közszolgáltatásokat a kistérségekben – kvázi a régi járások szerint – szervezték
volna újjá. Ez utóbbi azt is jelentené, hogy az ezer fő alatti települések nem
rendelkezhetnek saját polgármesteri hivatallal; a kistelepüléseken a jegyzői
feladatokat körjegyző látná el; a kis létszámmal működő iskolák megszűnnének
vagy integrálódnának a nagyobb települések intézményeibe; stb.
A kormányoldal szerint a változásokkal egy hatékonyabban és olcsóbban működő
önkormányzati rendszert lehetne létrehozni, miközben a fejlesztésekről, a
pénzelosztásról a régióban, vagyis a helyben élőkhöz közelebb születhetnének
döntések. Szili Katalin házelnök egy sajtóbeszélgetésen a napokban elmondta, az
önkormányzati választások után a szocialisták újra egyeztetnének az ellenzékkel
a régiók kialakításáról, és azt is kilátásba helyezte, hogy ismét a Tisztelt Ház
elé kerül a szükséges törvénymódosítás tervezete. Ugyanakkor az is elképzelhető,
hogy „feles” törvényekkel” és gazdasági eszközökkel kényszerítené ki a kormány
az önkormányzatok reformját. Ezt megerősítette lapunknak Jauernik István, az
Országgyűlés Önkormányzati Bizottságának szocialista elnöke is. Példaként
említette, hogy a költségvetési törvényben lehet olyan kritériumokat beépíteni,
hogy azok a települések, amelyek nem hajlandóak az érdemi kistérségi
együttműködésre, kevesebb állami segítséget kapjanak. „Ha egy ezer főnél kisebb
lélekszámú településnek van arra saját forrása, hogy önálló polgármesteri
hivatalt tartson fenn, megteheti, de plusz állami támogatást nem biztos, hogy
fog kapni” – magyarázta a bizottsági elnök. Ez főleg az úgynevzett ÖNHIKI-s,
vagyis önhibáján kívül hátrányos helyzetű kistelepüléseket érinthetné, amelyek
eddig plusz állami támogatást kaptak a működésükhöz. Ilyen pénzügyi ösztönzés
egyébként az oktatás területén már eddig is működött a kistérségekben. Az
alacsony létszámmal működő iskolák kevesebb normatív támogatást kaptak: így az
önkormányzatnak vagy mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia, vagy oktatási
társulásokat hozott létre a környező településekkel. Jauernik hozzátette: ezzel
párhuzamosan erősítenék a régiók szerepét is, ahol egyébként már ma is a
fejlesztési támogatások jelentős részéről döntenek. Jövő évtől többek között az
adóhatóság, az ÁNTSZ, a munkaügy és a katasztrófavédelem megyei igazgatóságait
régiós központokba vonják össze. Ezzel – kalkulációk szerint – mintegy
százmilliárd forint éves megtakarítás érhető el, persze a leépítések anyagi
vonzatait nem számolva.
2006. 08. 25. (X/34)
