Többek között Jan Slota fényképének elégetésével kívánt tiltakozni a
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a szlovákiai magyarellenes kijelentések,
illetve erőszakos cselekmények ellen szombaton a szlovák nagykövetség épülete
előtt rendezett tüntetésen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem indított
eljárást a fényképégetés ügyében, mivel – mint Schőn Péter szóvivő nyilatkozta –
a történtek még csak szabálysértésnek sem minősülnek. Ennek ellenére egyértelmű,
hogy az ilyen megnyilvánulások sem a szlovákiai magyarok ügyét, sem a konfliktus
kezelését nem szolgálják.
Felvetésünkre, hogy vajon érdemes-e gyűlöletre gyűlölettel felelni, Toroczkai
László, a HVIM elnöke azt válaszolta, hogy bennük nincs gyűlölet, a
fényképégetés csupán a figyelem felhívását szolgálta, ráadásul – így az elnök –
„nem is szerepelt előzetesen a programban”. Kijelentette viszont, hogy a
konfliktust nem ők kezdték, hanem Jan Slota, és nem a szlovák népet, hanem a
szélsőséges politikust tekintik ellenségüknek. „Érdekes, hogy csak azokat a
népeket rugdossák a Kárpát-medencében, akik gyengék, akiknél nem erős az
identitástudat. Ha azt akarjuk, hogy ne legyen több magyarverés, erőt kell
mutatnunk” – magyarázta Toroczkai, hozzátéve, hogy csak abban az esetben
tekintenek el a szeptember 16-ára Pozsonyba tervezett demonstrációjuktól, ha a
szlovák politikusok, illetve hatóságok magyarverések elleni fellépésében pozitív
változást tapasztalnak.
Nem volt mentes a nacionalista és szlovákellenes felhangoktól a szintén szombat
este rendezett Magyarország–Norvégia válogatott labdarúgó-találkozó sem.
Hiábavalónak bizonyult a rendőrség és a Magyar Labdarúgó Szövetség mérkőzés
előtt hozott határozata, miszerint: amennyiben a mérkőzésen másokat sértő,
becsmérlő transzparensek lesznek láthatók, megszakítják a játékot, a
jogsértőkkel szemben pedig szakszövetségi, illetve rendőrségi eljárás indul. A
Szusza Ferenc Stadionban ugyanis hazai részről nem egyszer hangoztak el
szlovákellenes bekiabálások, valamint felharsant a „Vesszen Trianon!” jelmondat
is. Ennek ellenére még a stadion műsorközlője sem próbálta ellensúlyozni a
közönség megnyilvánulásait. Korábban a Pécs–MTK labdarúgó-mérkőzést a
játékvezető a 79. percben félbeszakította, miután a lelátón feltűnt a „Felvidék
kitartás” szövegű drapéria, a pécsi szurkolótábor pedig szlovákellenes
rigmusokat kiabált. A rendőrség szerint közösség elleni izgatás nem, legfeljebb
garázdaság történt, így emiatt indítottak eljárást.
Az erősödő magyarellenesség farvizén az MSZP újra felvetette egy gyűlöletbeszéd
elleni törvény szükségességét. A párt jogi és közigazgatási tagozata érdekes
módon Jan Slotát hozta példaként azzal kapcsolatban, hogy milyen fontos lenne a
gyűlöletbeszéd elleni büntetőjogi fellépés – igaz, elismerték, hogy a szlovák
politikus egy magyar törvény alapján nem lenne felelősségre vonható. A jogi
tagozat vezetője, Bárándy Gergely lapunknak elmondta: a törvény értelmében
gyűlöletbeszédnek minősülne minden olyan kijelentés, amellyel egy adott
közösséget megaláznak, becsületében megsértenek. Példaként említette ifj.
Hegedűs Lóránt hírhedtté vált, a galíciai jöttmentek kirekesztéséről szóló
kijelentését, illetve a futballstadionokban tapasztalható antiszemita
megnyilvánulásokat. A politikus elismerte, hogy a törvény korlátozná a
szólásszabadsághoz, illetve a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, ám ez
szerinte arányban lenne a gyűlöletbeszéd által okozott társadalmi károkkal. A
törvény bevezetése azonban sokak szerint jogbizonytalanságot szülne – nehezen
lehetne például eldönteni, hogy egy vallási témában kifejtett vélemény
valláskritikának minősül-e, vagy bűncselekménynek. Ezzel kapcsolatban Bárándy
Gergely azt mondta, a bírói gyakorlat húzná meg a véleménynyilvánítás és a
gyűlöletbeszéd közti határt.
2006. 09. 08. (X/36)
