Fotó: S. L.
A vonatkozó törvények értelmében a levéltár csak abban az esetben
szolgáltathat adatokat harmadik személyről egy kérelmezőnek, ha az illető
elismeri közszereplői minőségét. Aki ezt az állásfoglalást nem hajlandó
tudomásul venni, annak egyetlen lehetősége, hogy a Fővárosi Bíróság
ténymegállapítását kéri. Márpedig Kozák Dániel kíváncsiságát nem elégítette ki
az általa megkeresett egyházi vezetők nyilatkozata, amely szerint ők nem tartják
magukat közszereplőnek. Az elutasított újságíró nem hagyta annyiban a dolgot, és
a Fővárosi Bírósághoz fordult annak megállapítását kérve, hogy közszereplőnek
minősülnek-e az egyházak élén álló személyek. Mivel a törvény szerint a bírósági
döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, a bíróság az
érintett egyházi méltóságokat is bevonta az eljárásba. Így vált alperessé Zoltai
Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója,
Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház távozó országos felügyelője,
Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke,
továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt
elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András megyéspüspök.
A katolikus vezetők jogi képviselője arra hivatkozva terjesztett be
ellenkérelmet a bíróságra, hogy szerinte valamennyi törvényi feltétel együttes
teljesülése szükséges a közszereplői minőség megállapításához. Márpedig ügyfelei
„nem alakítják feladatszerűen a politikai közvéleményt”.
Az ügy érdekessége, hogy az újságíró az alperesekkel egy időben a református
egyház vezetőjét, Bölcskei Gusztávot is megkereste, aki akkor elismerte, hogy ő
közszereplő, s ezzel hozzájárult levéltári anyagainak kutatásához. Azóta
egyébként az evangélikus egyház legfelsőbb vezetésének támogatásával létrejött
egy tényfeltáró bizottság, amely eddig közel ötven evangélikus lelkész, illetve
vezető fedőnevét kutatta fel, köztük három püspökét. A katolikus egyház nem ezt
az utat választotta. Ők inkább a kommunista egyházüldözés korának feltárására
hoztak létre történeti kutatócsoportot. A levéltárakban kutató történészek
szerint az országos átlagot tekintve csaknem minden ötödik pap vagy lelkész
együttműködött valamilyen formában az állampárti titkosszolgálatokkal.
2006. 09. 01. (X/35)
