Cecil Rhodes 18. században élt angol üzletember élete vége felé egy titkos
társaságot alapított a világ akkori leggazdagabb embereinek a részvételével. A
cél egyértelmű volt: brit hegemónia az Egyesült Államok, majd az egész világ
fölött, ezáltal egy – a világ központi bankjai által ellenőrzött – modern
feudális világtársadalom létrehozása. Figyelem! A történet nem egy B-kategóriás
hollywoodi film cselekménye, hanem a leginkább elterjedt összeesküvés-elméletek
egyike. Ma már a világ legtöbb országában jelen vannak, így Budapesten is
létezik kirendeltségük, tagjaik között számos befolyásos politikust, bankárt
találhatunk – állítja leleplező írásában a téma hazai „szakértője”, Drábik
János, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője.
Az idős kutató a „Hálózatként” megnevezett szerveződés egyes tagjait is nagy
biztonsággal azonosítja be. Coca-Cola, Pepsi, IBM, Newsweek vagy éppen a
Citibank: mind-mind az új világrendet építik, persze Soros Györggyel az élen.
Saját bevallása szerint a magyar szakértő úgy jutott e titkos információk
birtokába, hogy besétált a titkos szervezet egyik épületének a kapuján, ahol
három nap könyvtárazás után több bőröndnyi titkos fénymásolattal távozott.
Így derülhetett fény a szervezet magyarországi ténykedéseire is. A Hálózat
legfontosabb hazai intézménye a Magyar Nemzeti Bank. A pártokat, és egyáltalán
az egész magyar politikát, a mintegy 200 tagot számláló Magyar Atlanti Tanácson
(MAT) keresztül vezeti a Hálózat. A MAT tagja többek között: Jeszenszky Géza,
Bod Péter Ákos, Sugár András és még egy sor újságíró, nagykövet, bankár,
miniszter, képviselő. Magyarországgal kapcsolatban a szervezet célja – állítja
Drábik biztos sajtóinformációkra hivatkozva – a következő: összesen nyolcmillió
lakosnak kell itt élnie, kétmillió gondosan megválogatott, szűk látókörű
szakembernek és az őket ellátó hatmillió többinek. A cél elérése érdekében
ösztönözni kell a „túl okos” magyarok kivándorlását, és például a kórházi ágyak
számát is radikálisan csökkenteni kell.
A Hálózat-históriánál is több szál köti Magyarországhoz a tulajdonképpen teljes
egészében magyar vívmánynak nevezhető következő összeesküvés-elméletünket: a
„rózsadombi paktumot”. Bár sokan sokszor cáfolták hitelességét, a mai napig
makacsul tartja magát a feltevés, hogy a rendszerváltás hajnalán – egész
pontosan 1989. március 15-én – tizenhárom hazai és külföldi vezető egy budai
villában titkos tárgyalásra gyülekezett. Magyar részről Antall József, Boross
Péter, Göncz Árpád, Horn Gyula és Pető Iván politikusok mellett Paskai
Lászlónak, a katolikus egyháznak és Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz vezetőjének
nevét említi a dokumentum. Húsz pontban összefoglalt követeléseik elsődleges
célja a szovjet politikusok hatalmának átmentését és az amerikai befolyás
megerősítését célozta. A paktum a bevezető szöveg szerint úgy kerülhetett a
széles nyilvánosság elé, hogy egy Angliában élő újságíró elküldte a szöveget egy
németországi barátjának, aki a megdöbbentő árulás láttán rögtön továbbította a
szélsőjobbos magyar zuglapokhoz.
2006. 09. 08. (X/36)
