Fotó: Somorjai L.
A földművelésügyi tárca közlése szerint a „Földért életjáradékot” program
negyedik ütemében mintegy tízezren kaphatnak mezőgazdasági művelésre alkalmas
földjükért cserébe életjáradékot. A minisztérium úgy számol: a program keretében
33-35 ezer hektár föld kerülhet állami tulajdonba, a tervezett 25-30 ezer hektár
föld értékesítése pedig 2007 júniusáig biztosít fedezetet az NFA működésére.
Benedek Fülöp, a földművelési tárca szakállamtitkára sajtótájékoztatóján
elmondta: az NFA idén március 31-e óta mintegy 8500 hektár földet adott el,
ebből valamivel több, mint 3 milliárd forint bevétele keletkezett. A most
tervezett értékesítések sokak által kritizált újdonsága, hogy ezúttal társas
vállalkozások is földet vehetnének, igaz, ennek felső korlátja 300 hektár. Az
első ilyen akció keretében a tervek szerint a Békés megyei gazdák juthatnának
birtokhoz a mezőhegyesi állami birtok területéből.
Többen is kifogásolták, hogy a kormány tavalyi törvénymódosításával a
földeladásoknál vásárlási előjog nem a családi gazdaságoknak, hanem a földet
jelenleg is bérlő gazdálkodóknak jár. Az ellenzők érvei szerint ez a
nagybirtokok kialakítása irányába mutató lépés. Benedek Fülöp úgy reagált erre a
felvetésre: a tárca célja elsősorban az, hogy „az NFA tulajdonában levő földek a
magyar gazdálkodók tulajdonába kerüljenek vissza”.
A magyar földszerkezet jelenleg rendkívül ellentmondásos, mivel egyfelől a
végletekig szétaprózott, másrészt rendkívül koncentrált is. Szétaprózott, mivel
az egyéni gazdálkodók mintegy háromnegyede egy hektárnál is kisebb földön
gazdálkodik, míg az igazán életképes, tíz hektár feletti birtokkal rendelkező
parasztok aránya az öt százalékot is alig éri el. Ugyanakkor rendkívül
koncentrált is a földszerkezet, mivel ez utóbbi csoport gazdálkodik a földek 66
százalékán.
„A rendszerváltás környékén nyugati szakértők óva intették magyar kollégáikat a
földek szétaprózásától, hiszen a nyugat-európai országok már abban az időben is
hatalmas energiát fordítottak az életképtelen törpebirtokok nagybirtokká
szervezésére” – nyilatkozta egybehangzóan a Heteknek több agrárközgazdász. A
szakemberek hozzátették: a kommunizmus kevés előnyének egyike az volt, hogy
hazánkban a mezőgazdasági termelés nagy, egybefüggő táblákon folyt, így némi
átszervezéssel költséghatékony és európai szinten is versenyképes ágazattá
válhatott volna a magyar agrárium. Az Antall-kormány végül mégis a privatizáció
mellett döntött. Az első szabadon választott kabinet deklarált célja az 1949
előtti állapotok helyreállítása volt. Így történhetett meg, hogy olyan emberek
tízezrei kaptak kártérítési jegyet, akiknek eszük ágában sem volt mezőgazdasági
termelésbe fogni, míg parasztok ezrei lettek kénytelenek – megvásárolható földek
híján – alig néhány hektáron gazdálkodni.
2006. 10. 06. (X/40)
