Fotó: Németh Tamás
Eros, magabiztos kormányfoként jelent meg múlt szombaton az MSZP rendkívüli
kongresszusán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az elozetes várakozásokkal
ellentétben a személyi kérdésekrol is szót ejtett: beszédében a
leghatározottabban leszögezte: februárban hivatalosan is át akarja venni a párt
vezetését. A miniszterelnök pár hónapja már feltárta ugyan szándékát, ám azóta
nyilvánosságra került a balatonoszödi beszéd, a megszorító csomag részletei
hihetetlen népszeruség-vesztést hoztak a pártnak az önkormányzati választásokon,
és maga Gyurcsány is bizalmi válságon ment keresztül pártjában, még ha a
parlamenti szavazáson újra maga mögé tudta is állítani a koalíciós eroket. Az
MSZP-ben azóta némiképp felerosödtek azok a hangok, amelyek arroganciáját,
politikai stílusát és a kormányzati kommunikáció csodjét róják fel a
miniszterelnöknek. A pártelnöki poszt megcélzását belso ellenzéke kártyás
hasonlattal élve úgy összegzi, hogy „Fletó” tizenkilencre húzott lapot. A
kongresszuson egyértelmuvé tette: februárban a küldöttek nemcsak a párt
vezérérol döntenek majd, hanem a kormányprogram és az ország sorsáról is.
A hatalomkoncentráció miatt aggódók számára annyit közölt megnyugtatásul, hogy:
„nem azért fogadom el a pártelnöki jelölést, mert a fejembe szállt a dicsoség,
hanem azért, mert a kormány és feje nem helyezheto gyámság alá”. Nagy kérdés,
hogy mit szól mindehhez a Lengyel László szerint kompromisszumkeresésben
verhetetlen Kiss Péter, vagy a másik két „nagy öreg”, Szekeres Imre és Lendvai
Ildikó, akik az MSZP baloldali néppárttá formálásáért indítottak belso vitát.
„Ha nincs meg a bizalom a reformokban, a programban, akkor nem kell
megválasztani az azokat képviselo személyeket. Akkor viszont új elképzelésekkel
és nem csak személyekkel kell eloállni, a kongresszus meg majd eldönti, melyik
verziót választja – provokálta a megjelenteket a miniszterelnök. Bátorsága nem
meglepo, talán azokból a találkozókból ered, amit az elmúlt hetekben tartott a
hat régió megyéinek, illetve pártmunkásainak. A lendületet egyelore senki nem
meri megakasztani, és az utcai zavargások is Gyurcsány pozícióját látszanak
erosíteni. „Az MSZP erejét nem a harmincezer párttag adja, hanem a több millió
támogató, így ehhez kell igazítani a párt struktúráját – mondta a
miniszterelnök, majd még egyet csavart a szorításon: „az MSZP-t nem a
tagságához, hanem a szavazóihoz kell alakítani.”
„A küldöttek elott világossá vált, februárban csak egy út lesz járható, méghozzá
a Fletóé – fogalmazott lapunknak az egyik elnökségi tag, majd hozzátette: „nem
ment el az esze senkinek, hogy most nekimenjen, hosszú még a reformok ideje,
majd kopik ez a keménység addig.” A párt kemény magjából sokan nem értenek egyet
a kormányzati retorikával, szerintük többet kellene tudni a reformokról és a
hatásuk idejérol, mert a tagok csak a Fidesz „maszlagait” hallják. Ez egyfajta
elégedetlenséget szül a pártban, aminek egyelore nincs számottevo ereje – mondja
forrásunk.
2009 nyarára érezni fogja a választó a reformok pozitív hatását – állította a
miniszterelnök egy belso fórumon. „Ezért a nagy versenyfutás, és ezért vágott
bele a Fletó már a nyáron a reformokba. Orbán pedig ezt a folyamatot akarja
ügydönto népszavazásokkal lelassítani, és ezért áztatja el az országot kül- és
belföldön egyaránt” – mondja a szocialisták egyik vezetoje. Tény, hogy jelenleg
senki sem mer nyíltan szembeszállni Gyurcsánnyal, pláne azután, hogy a
kongresszuson azt kérte, aki jelöltetni akarja magát a pártelnöki posztra,
jelentse be azonnal a párt fórumain. Rosszmájú kritikusai ezt így fordítják
magyarra: februárig bárkit le lehet darálni.
2006. 10. 27. (X/43)
