i
Fotók: Vörös Szilárd
Miért most, és miért a Kossuth téren tüntettek a fegyveres szervek
képviselői?
– Most jutottak a birtokunkba információk az állományainkat érintő tervezett
megszorításokról. A helyszín kiválasztásánál pedig az volt a döntő, hogy a
tiszti eskünket is a Kossuth téren tettük le. Egyébként amikor mi beadtuk a
területfoglalási kérelmünket, még szó sem volt kormánybuktató tüntetésekről
Budapesten. Abban bíztunk, hogy a demonstrációnk időpontjáig meg fogunk tudni
állapodni a kormánnyal. Ez nem sikerült.
Hogyan jutottunk az Önök által kifogásolt problémákig? Mennyit változott a
rendszerváltás óta az „erőszakszervezetek” helyzete Magyarországon?
– A rendszerváltás előtt százötvenezer fős hadserege volt hazánknak, most
alig harmincezer a létszám. Ez a fajta leépítés aztán kihatott a többi
rendvédelmi szervre is, természetesen nem ilyen nagy arányban. Például a
schengeni csatlakozás a vámosokat és a határőröket érinti majd érzékenyen.
Ugyanakkor a piramiselv nálunk fordítva működik, mert mindeközben a nagyon nagy
létszámú tábornoki és ezredesi kar, illetve vezetői réteg szinte érintetlen
maradt, holott semmi sem indokolja kiemelt helyzetüket ekkora végrehajtói
létszám mellett.
A másik probléma, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan építik le a minket védő
szociális hálót, így például ma, ha átvezényelnek valakit az egyik helyőrségből
a másikba, akkor az államot abszolúte nem érdekli, hogy a költözés miatt az
illető felesége elveszti a munkahelyét, a gyereke pedig az iskoláját. De
amortizálták az üdültetési rendszerünket és az egészségügyi ellátásunkat is, és
amit meg a veszélyességi pótlékkal művelnek, az egyenesen nevetséges. Azt kérik
egy tűzoltótól, hogy havi tizenhatezer pluszért kockáztassa naponta az életét. A
börtönőrök pedig bruttó 2500 forint őrzési pótlékot vihetnek haza havonta. Na,
ezeken az összegeken akarnak még csökkenteni a tervezett reformok bevezetésével.
Melyik megszorítás vágta ki végleg a biztosítékot?
– A nyugdíj- és táppénzrendszerünk megszüntetése. Jelenleg 25 év szolgálat
után a hivatásos állományok jogosultak a szolgálati nyugdíjra, ha például
megszűnik a beosztásuk, vagy az egészségi állapotuk romlik. Ezt a lehetőséget
annak ellenére akarják felszámolni, hogy közismert tény: a mi köreinkben az
átlagéletkor jóval alacsonyabb az országos sztenderdnél, és elvennék tőlünk a
százszázalékos táppénzt is. Kérdezem én: akkor ezentúl mivel fogják honorálni,
hogy mi fegyveres szolgálatot látunk el, és az életünk árán is végre kell
hajtanunk a parancsokat, miközben számos állampolgári jogunk van korlátozva?
Mennyit keresnek átlagban az Önökhöz tartozó állományok tagjai?
– A börtönőr pótlékkal, túlórával, mindennel együtt nettó 65 ezer forintból
gazdálkodhat. Alapbérét tekintve egy rendőrtiszthelyettes 70-80 ezer forint
között keres, és erre jönnek rá a túlmunkák díjai. Náluk egy kicsivel jobb
helyzetben vannak a katonák, a vámosok és az NBH-sok.
Mivel tudná Önöket megbékíteni a kormány?
– Megítélésem szerint, ha nem emelik radikálisan a béreket, és
megváltoztatják a szolgálati nyugdíj rendszerét, akkor senki nem fog menni
rendőrnek, tűzoltónak, polgárvédelmisnek vagy börtönőrnek, mert ezekkel a
feltételekkel vállalhatatlan a szolgálat. Sőt, nem csodálkoznék, ha annyi
kollégám adná be rövid idő alatt a leszerelési kérelmét, hogy a hiányuk
kezelhetetlenné válna.
2006. 10. 20. (X/42)
