„Otthon is kezelhető hányást, hasmenést kórházba küldeni, gondolkodást és
felelősségvállalást igénylő hasfájást beutalni, nem vakbélgyulladást osztályon
aszalni. Felvételt nem igénylőt hospitalizálni, valósnál több ápolási napot,
diagnózisokat hazudni. Enyhe dobhártyagyulladásra középfülgyulladást,
hörghurutra tüdőgyulladást, vírusra bakteriális fertőzést mondani, mandulaműtét
előtt indokolatlan laborvizsgálatokat végeztetni. Vírusra antibiotikumot írni,
olcsó helyett drágát adni. Hörghurutot röntgenre, minden nehézlégzést
pulmonológiára, minden allergiást allergológiára, sportoló gyereket mit sem
végző sportorvoshoz küldeni. Bölcsőde, óvoda, táborozás előtt igazolásért
rendelőbe járni, egészséges csecsemőt hetente otthon látogatni,
sportszervásárláshoz biztosító számára igazolást töltögetni. Náthát, hasmenést,
köhintést, rovarcsípést vizsgálni, nem beteget visszarendelni, kullancsot
orvosnak kiszedni. Ügyeletben sürgősség ürügyén lakásra menni, tápszert írni,
igazolást kiadni. Tízmilliós országban ezerhatszáz házi gyermekorvost, öt
gyermekklinikát, felesleges gyermekkórházakat és gyermekosztályokat
finanszírozni, koncentrált ellátás helyett szétaprózottat, alapellátás helyett
kórházat fenntartani, védőnőt lakásokra zavargatni. Kérésre kutyának, macskának,
nem biztosítottnak támogatott gyógyszert írni, iskolában orvosi munkát hazudni,
felesleges gyermekorvosokat kiképezni. Indokolatlan ellátást orvosinak hazudni,
képzetlen orvost képzettnek mondani, nem orvosi munkáért orvosi fizetséget
követelni. Poshadt mocsárban dagonyázni” – foglalta össze a Hírvivő című orvosi
szaklapban közölt rövid írásában
dr. Kádár Ferenc, hány sebből is vérzik az egészségügy.
Szerinte a politika csinált ügyet gondolatébresztő cikkéből, és már sajnálja,
hogy papírra vetette – bár állításait igazaknak vallja. Hatását tekintve
ugyanakkor lakmuszpapír is egyben – mondta lapunknak, mivel csak az fogja
hazugságnak nevezni, akinek nem tetszik, akinek viszont igen, az leleplező
iratként lobogtatja majd.
A Magyar Orvosi Kamara történetében nem volt még hasonló ügy, ezért dr. Éger
István elnök úr nem tudta megmondani lapunknak, hogy indul-e etikai vizsgálat a
kérdésben. „Hangsúlyozottan személyes véleményem szerint Kádár doktor írásában
nem légből kapott problémákról esik szó, ugyanakkor nem jókor és nem jó helyen
artikulálta álláspontját, mivel a mai felfokozott közhangulatban túlzó és
szerencsétlen általánosításokra ad lehetőséget” – vélekedett Éger István.
2006. 12. 14. (X/50)
