Fotó: nh.stg.hu
A máig vadregényes Rábát évtizedünk folyójának választották, és egy 2000-es
kormányhatározat egy folyógazdálkodási mintaterv megvalósítására is kijelölte. A
folyó sajnos nem a modellszerűen bemutatott törődés miatt került az elmúlt
hetekben a címlapokra, hanem erőteljes habzása miatt, mely a beszámolók szerint
2001 óta látható jelenség. A szennyezés a határhoz közel lévő, a folyó osztrák
szakaszán található jennersdorfi (Gyanafalva) és a távolabbi bőrgyárakból ered.
A folyó habzása jelentős károkat okoz a térség idegenforgalmának, a különösen a
Rábán korábban virágzó horgász- és vadvízi evezős turizmusnak. Egy nemrég
készült tanulmány szerint a határtól számított húsz kilométeres folyószakaszon
már nem élnek halak a vízben. Ezért a környezetvédelmi miniszter felkért egy
akkreditált kutatócsoportot, hogy végezzen pontos méréseket. A kutatócsoport
tagja, Keresztessy Katalin elmondta a Heteknek, hogy a napokban adták le
jelentésüket, melyben többek között azt állapították meg, hogy a halpopuláció
elvándorolt a szennyezett helyekről.
2006 elején úgy tűnt, hogy meg fog oldódni a szennyezés ügye, miután a kérdés
uniós dimenziót kapott Olajos Péter (MDF) és Hegyi Gyula (MSZP) EP-képviselő
határozott fellépése kapcsán. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan azonban az
ügy ismét elült, így Persányi Miklós, a környezetvédelmi tárca minisztere
december elején levelet küldött osztrák kollégájának, melyben közölte, hogy
amennyiben nem szűnik meg a habzás, úgy Magyarország megvonja hozzájárulását a
környezetszennyezésért felelős jennersdorfi bőrgyár korábban kiadott vízjogi
engedélyétől. A miniszter elmondta a Heteknek, hogy az osztrákoknak december
végéig kell ismertetniük akcióprogramjukat és nyilatkozniuk arról, hogy mennyi
pénzt szánnak a megoldásra. Persányi Miklós tájékoztatása szerint
elkerülhetetlen, hogy az unió december 18-án sorra kerülő környezetvédelmi
ülésén szóba ne kerüljön a Rába ügye közte és osztrák kollégája között.
„Kemény húzás volt” – kommentálta lapunknak Labritz Béla szentgotthárdi
képviselő, a legharcosabb helyi környezetvédő, hogy a környezetvédelmi miniszter
ultimátumot intézett az osztrákok felé. A magyar környezetvédők helyi szinten is
kapcsolatot tartanak az osztrák barátaikkal és horgászokkal, akiket állítólag a
magyarokhoz hasonlóan igen bánt a kialakult helyzet. Labritz úr november elején
Szentgotthárd polgármesterével, Viniczay Tiborral együtt tett feljelentést
ismeretlen tettes ellen a Rába habzása miatt. A rendőrség először megtagadta a
nyomozást, mert a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott
szakértői vélemény szerint a Rába szennyezettsége határérték alatti, és a folyó
habzása csupán „esztétikailag zavaró”.
Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke lapunknak
elmondta, hogy jó lépésnek tartja a levél megírását, bár szerinte már legalább
két éve meg kellett volna történnie ennek a lépésnek. A volt környezetvédelmi
miniszter szerint azért húzódik évek óta az ügy, mert egyrészt „bonyolultnak
tűnt”, másrészt „pipogyák voltunk”. A bizottsági elnök nem próbálta elrejteni
saját szerepét az ügyben, mikor feltárta, hogy a miniszter ominózus levele azt
követően fogant, hogy ő maga a helyszínen járt, és tudható volt, hogy a
környezetvédelmi bizottság is tárgyalni fogja az ügyet.
2006. 12. 14. (X/50)
