Fotó: Vörös Szilárd
A Hetek értesülései szerint sztrájkkal kezdhetik az új évet a MÁV-nál. Gaskó
István, a legnagyobb vasutas szakszervezet, a VDSZSZ vezetője megerősítette ezt,
hozzátéve, hogy a bértárgyalásokat befolyásolja az Országos Érdekegyeztető
Tanács (OÉT) és a kormány egyezkedésének eredménye. „Amennyiben az OÉT
bérkövetelései 8-9 százalékon teljesülnek, akkor mi 12-13 százalékos emeléssel
szeretnénk indulni jövőre, mivel igen nagy a lemaradásunk” – fogalmazott.
Továbbá – mint mondta – terítéken van a kollektív szerződések módosítása is,
amelyben a MÁV vezetése rögzítené az általános 40 órás munkahetet a jelenlegi
38-39 órással szemben. Ez utóbbi kérdésben december 31-éig kell megszületnie az
egyezségnek, hiszen a jelenlegi kollektív szerződés akkor lejár. „Ha ez nem
sikerül, akkor január elején valóban figyelmeztető, majd pedig általános
sztrájkot hirdetünk” – mondta Gaskó. Bár a szakszervezeti vezető optimista,
nehezen hihető, hogy a kormány zokszó nélkül elfogadná a vasutasok
bérköveteléseit. Információink szerint ebben az esetben a szakszervezet „kemény”
sztrájkra készül, és „rájátszana” a kormányellenes hangulatra.
A héten figyelmeztető sztrájkot szerveznek a pedagógusok is – legalábbis az
egyik szakszervezetük. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) péntek
reggelre hirdetett kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést a közoktatási törvény
módosítása miatt. A heti plusz két tanóra bevezetése ugyanis szerintük sérti „az
egyenlő munkáért egyenlő munkabért” elvét. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor
megállapította: nem alkotmányellenesek azok a rendelkezések, amelyek lehetőséget
adnak a munkáltatónak, hogy a kötelezőnél több óraszám megtartását írja elő a
pedagógusoknak. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke lapunknak azt is elmondta, hogy a
változások miatt a túlórát vállaló pedagógusok fizetése 10-20 százalékkal
csökkent az idei tanévben, és azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány
a következő években 15-20 ezer pedagógus elbocsátásával számol. Hangsúlyozta: ha
nem vezet sikerre a pénteki demonstráció, akkor hosszabb időtartamra hirdetik
meg a sztrájkot.
A PDSZ felhívását több civilszervezet is támogatja, mint például a Gaskó István
vezette Liga, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete, az orvos- és a
gyógyszerészkamara, vagy éppen az oktatásügy szempontjából valószerűtlennek ható
szervezet, a Magyar DJ-k Egyesülete. Lapzártánkig háromszáz iskola csatlakozott
a felhíváshoz.
Nem ért egyet ugyanakkor a PDSZ-szel a Pedagógus Szakszervezet, a pedagógusok
legnagyobb érdekképviseleti szervezete. Mint Varga László elnök kérdésünkre
elmondta, szerintük a célkitűzések jók, a kivitelezés már kevésbé: a PDSZ-nek is
inkább az egységes közszolgálati akcióhoz kellene csatlakoznia.
Erre egyébként február 21-én kerülhet sor, abban az esetben, ha az összes
érdekelt szakszervezetet összefogó Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság
január 31-éig nem jut dűlőre a kormánnyal. Szabó Endre, a Szakszervezeti
Egyeztető Fórum elnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, a tárgyalások
döntően a bérekről szólnak. „Az érdekképviseletek célja, hogy a bérek megőrizzék
reálértéküket, vagyis 9-10 százalékos emelést tartunk szükségesnek, miközben a
kormány nulla százalékról beszél. Reméljük, hogy a kettő között valahol meg
tudunk majd egyezni” – fogalmazott Szabó Endre.