Fotó: Somorjai László
Az elmúlt időszak közérdeklődést kiváltó leleplezései nem a tényfeltáró
újságírás hagyományos kellékeit bevetve történtek meg, hanem egy-egy szemfüles
zsurnalista egyéni akciója nyomán. Így tudhattuk meg, hogy Kövér László szerint
mire kellene használnunk a kötelet, vagy azt, hogy Zuschlag Jánosnak milyen „jó”
poénjai vannak a holokauszttal kapcsolatban. De így derült ki, hogy hogyan
dohányoznak az egyenlőbbek a tilalom ellenére a Parlamentben, vagy az, hogy mi
hangzott el az MSZP zárt választmányi ülésén. Hosszabb kutakodásra leginkább az
anyagi visszaélés gyanúja ösztönözte mindkét oldal újságíróit. Orbán Viktornak
például el kellett viselnie, hogy nyomoznak az Orbán-bányák és szőlők, de még a
házépítése kapcsán is. Az érintettek nyilván nem örülnek, amikor leleplezésre
kerül sor, kifogásaikat rendszerint azzal szokták indokolni, hogy sérültek
személyiségi jogaik.
A TV2 Napló című műsorának munkatársai úgy döntöttek, hogy nem állnak lesben
hetekig azért, hogy jogszerűen, tehát tetten érve leplezzenek le egy parkolóőrt,
aki pénzt fogad el azért, hogy elnézze a szabálytalan várakozást. Megtették
maguk, és az eseményeket rejtett kamerával rögzítették. A Fővárosi Bíróság
Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Titkárságától lapunk azt a tájékoztatást kapta,
hogy elmarasztalásban részesítették az akció résztvevőit. Az ítéletet azzal
indokolták, hogy nem lehet bűncselekménnyel bűncselekményt leleplezni.
A végeredmény azért fontos, mert ezzel gyakorlatilag meghúzták a tényfeltáró
újságírás egyik határát. Magyarul kisebb vétség a korrupciót leleplezni, mint
felette szemet hunyni.
Egy másik aktuális ügy Rádi Antóniának, a HVG munkatársának a büntetőpere. Őt
azért vádolja az ügyészség, mert a székesfehérvári maffiaügy kapcsán
nyilvánosságra hozott olyan tényeket, melyeket államtitoknak minősítettek.
Különlegessége az esetnek, hogy magát a kiszivárogtatót nem vádolják. Egyébként
az újságíró azért írta meg a cikket, hogy kiderüljön: nem volt okuk a
hatóságoknak a székesfehérvári maffiaügyben az összes irat és az eljárás zárttá
nyilvánítására. Munkáltatója tájékoztatása szerint Rádi Antónia januárig
szabadságon van, így ő nem tud érdemben nyilatkozni saját ügyében. A
büntetőügyet tárgyaló Fővárosi Bíróság pedig folyamatban lévő ügyekről nem adhat
felvilágosítást, főleg úgy, hogy a tárgyalások zárt ajtók mögött folynak.
A Büntető Törvénykönyv azokat a civileket marasztalja el, akik minősített
adatokat hoznak nyilvánosságra. Ezek alapján a szakma és a jogvédők szerint
hazánkban a titokvédelmi szempontok erőteljesebben érvényesülnek, mint a
nyilvánossághoz és a sajtószabadsághoz fűződő érdekek. Az előző parlamenti
ciklus végén született egy MSZP-s indítvány, amely szerint csak azt nem
büntetnék egy adott esetben, aki miatt gondatlanságból kerül nyilvánosságra egy
minősített adat. A koalíciós partnernek, az SZDSZ-nek azonban más volt a
véleménye. Szerintük kizárólag a titok megtartására kötelezett, hivatalos
személyek követhetnek el bűncselekményt a kiszivárogtatással. A titok közlőjét
tehát nem lehet felelősségre vonni.
Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
médiaszabadság-képviselője a HVG-s Rádi Antónia büntetőpere kapcsán közleményben
adott hangot megdöbbenésének. Szerinte a magyar sajtó érzéketlen a
nyilvánossághoz való jogot és a sajtószabadságot súlyosan korlátozó esetekkel
kapcsolatban, és rámutatott, hogy a jogi szabályozás hiánya egyenesen veszélybe
sodorja az újságírók tényfeltáró tevékenységét. Ez pedig továbbra is a korrupció
elleni harcnak kedvez.
2006. 12. 07. (X/49)
