Fotó: Somorjai László
Drágul a távfűtés, a tömegközlekedés, a víz, a csatornahasználat, a
szemétszállítás, a kéményseprés, de a temetkezés is. Bár a Gyurcsány-csomag
megszorító intézkedéseit már hónapokkal ezelőtt megszavazták, a januári
áremelkedésekben érezheti a lakosság először, közvetlenül a hatását. Emelések
persze februárban, áprilisban és májusban is lesznek.
A távhőszolgáltatás díjairól a helyi önkormányzatok döntenek, Budapesten
januártól 37, áprilistól további 8,4 százalékkal drágul majd, de Debrecenben,
Szegeden és Kaposvárott is több, mint 50 százalékkal kell majd többet fizetni. A
víz-, és csatornadíj is különböző mértékekben növekszik országszerte, míg a
fővárosban és Debrecenben közel 10, Miskolcon 19, majd további 12,5 százalékkal,
Pécsett pedig szintén két lépésben összesen 30 százalékkal drágul. Nő a
szemétdíj is (Budapesten 8,4 százalékkal), illetve a tömegközlekedés díja is. A
BKV bérleteiért a dolgozók 6,5 százalékkal, a tanulók és a nyugdíjasok pedig
13,5 százalékkal kell, hogy többet fizessenek, a vonaljegyek ára pedig 24
százalékkal emelkedik.
A Volán-jegyek és vasúti jegyek árai csak február 15-től emelkednek 6,
illetve 16 százalékkal, majd május elsejétől újabb 17, illetve 4 százalékkal.
Szintén májusi határidővel a kedvezmények is megváltozhatnak, a tárca
elképzelései szerint kilenc kedvezménykategória megszűnik, nyolc pedig csökken.
Az esti és levelező tagozatos hallgatók egyáltalán nem vehetnek majd igénybe
vasúti kedvezményt, míg a nappali tagozatos felsőoktatásban tanulók már csak a
lakóhelyük és az iskola között lesznek jogosultak rá. A középiskolai tanulók,
illetve a 6 és 14 év közötti gyermekek támogatottsága ötven százalékra csökken,
kilencven százalékra emelkedik viszont a vakok, hallássérültek, súlyos
fogyatékkal élők, valamint a szociális intézményben lakók és gyógypedagógiai
intézményben tanulók kedvezménye.
A tömegközlekedésen túl emelkedtek a posta és a gyógyszerek árai is. Január
elsejével 183 készítmény ára változott meg, az eddig térítésmentesen kapott
gyógyszerekért pedig 300 forintos dobozdíjat kell ezentúl fizetni. Öröm az
ürömben, hogy az év első napjától 6,2 százalékkal növekedett a családi pótlék
összege (családonként 700-900 forint többlet havonta), a gyed 7,2 százalékkal,
míg a nyugdíjak 4 százalékkal növekedtek, a gyes összege pedig 26 830 forintra
emelkedik. Danks Emese kormányszóvivő elmondta, hogy a 13. havi nyugdíjjal
kapcsolatban nem tervez a kormány módosítást.
Hivatalosan 1,2 millió ember él a létminimum alatt Magyarországon, ám ha a
kormány nem biztosít kellő mértékű kompenzációt – például a távhő és a gázár
esetében –, akkor elképzelhető, hogy számuk drasztikusan növekedni fog.
Legalábbis ezt állítja Boros Vince, a Létminimum Alatt Élők Társaságának
elnökhelyettese.
Endre 51 éves, budapesti aktív kereső. Mivel jövedelme 68 ezer forint – ami
bevallása szerint éppen a létminimumhoz elegendő –, így a drágulások hatására
kénytelen lesz pluszmunkát vállalni. Naponta jár Csepelről Óbudára dolgozni, sem
a tömegközlekedésen, sem a távfűtésen nem tud spórolni. „Valószínűleg
ruházkodásra abszolút nem marad pénzem, és az élelmiszerek közül is csak a
legszükségesebbeket tudom majd megvenni, mert a gyógyszereket nem hagyhatom el,
és azok havi tízezret elvisznek. Ehhez jön a 32 ezer forintos rezsi, ami most 8
ezer forinttal lesz több” – elemezte a helyzetét lapunknak a férfi, aki
egyedülálló és idegen nyelvet is beszél.
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese pedig egy olyan család
példáját említette lapunknak, ahol mind a négy gyermek Kerepesről Gödöllőre jár
iskolába, így a tömegközlekedés árainak növekedése miatt az eddigi 5 ezer
helyett 17 ezer forintba fognak kerülni a bérletek. Morvayné Bajai Zsuzsanna
szerint a nagycsaládosok a középosztályhoz tartozó dolgokon próbálnak majd meg
spórolni: felmondják a kábeltévé- és internetszolgáltatásokat, illetőleg a
lapelőfizetéseket. Olyan is előfordul, hogy egy bérlettel több gyereket
utaztatnak, ám az elnökhelyettes szerint a fővárosi ellenőrök esetében ez nem jó
megoldás, bár Debrecenben bevett szokás.