Fotó: AP
A Fidesz legális puccskísérletet hajtott végre – nyilatkozta Ön a távirati
iroda tudósítása szerint a Parlament előtt történtekről. Mire alapozta ezt a
véleményét?
– Azt nem mondtam, hogy puccskísérletről lenne szó, de az akció, mint minden
olyan akció, melynek az a célja, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra azért,
hogy az lemondjon, egyfajta legális államcsínyre irányuló stratégia részét
képezi. A puccs egy erőszakos cselekmény, melynek célja a legális kormány
megbuktatása az erőszak által. Ez természetesen nem szándéka a Fidesznek. A
legális államcsíny viszont egy olyan stratégia része, amelynek lényege, hogy az
utcán növelje a feszültséget a polgári engedetlenség eszközével, hogy
rákényszerítse a legális kormányt a lemondásra.
Milyen hosszabb távú hatása lehet egy demokráciában annak, ha a parlamenti
képviselők az utcán lépnek fel a parlament által megválasztott kormány ellen?
– Teljesen szokatlan a demokráciákban, hogy parlamenti képviselők vegyenek
részt kormányellenes megmozdulásban az utcán, a polgári engedetlenség körébe
tartozó eszközök után nyúlva. Ezzel a helyzettel hosszú távon mind a bal-, mind
a jobboldal veszíteni fog. De magát a demokráciát is súlyos károk érik. A
baloldali kormány felelős azért, mert nem értette meg, hogy liberális
demokráciában nem lehet a közvéleményt becsapni; a jobboldali ellenzék pedig
azért felelős, mert utcára vonulásával teret ad a szélsőjobboldali csoportok
előretörésének.
Miként értékeli azt, hogy Budapesten a Fidesz európai képviselői is részt
vettek a kordonbontásban, sőt az Index című hírportál értesülése szerint az
egész ötlet kitalálója és a korlátbontás szóvivője az Európai Néppárt
frakciójának a szabadságjogokért és alkotmányos ügyekért felelős alelnöke,
Szájer József volt? Lehet ez nyitás a nemrég az Európai Parlamentben alakult
szélsőjobb frakció felé is?
– Valóban tetten érhető a Fideszen belül egyfajta nacionalista és populista
elmozdulás, de maga a párt továbbra is demokratikus párt, és nem látom annak
jelét, hogy az Európai Parlament újonnan alakult szélsőjobboldali frakciójához
közeledne. A frakció a MIÉP-et tekinti természetes szövetségesének
Magyarországon. Ennek ellenére a Fidesz a múltban valóban nyitott olyan elemek
felé, amelyek – legalábbis a mi nyugat-európai szemszögünkből nézve – a
szélsőjobboldalon találhatók.
Sokak szerint a tüntetésekhez fűződő jog abszolút, függetlenül attól, hogy
azokon antiszemita jelszavak hangzanak el, nyilasok által használt jelképeket
tűznek zászlóra, kisebbségek ellen uszítanak. Franciaországban, a modern polgári
szabadság szülőföldjén elképzelhető lenne mindez?
– A tüntetéshez való jog egyáltalán nem abszolút, bár valóban alapvető
emberi jog. Ha egy tüntetés veszélyezteti a közbiztonságot, akkor a kormány azt
betiltathatja, még akkor is, ha a tüntetés szervezői később bíróság előtt
vitatják a betiltás jogszerűségét. Franciaországban is minden évben számos
tüntetést betiltanak. Emellett szinte valamennyi nyugat-európai országban a
törvény által büntetendő cselekedetnek minősül az antiszemitizmus és a náci
jelképek használata. Mindez Magyarország számára nem csak jogi problémaként
merülhet fel: az országról Európában és szerte a világban alkotott kép változhat
meg negatívan. Nem lenne szabad megengedni, hogy Magyarországot – azon kevés
közép-európai országok egyikét, amelyben a szélsőjobb kiszorult a parlamentből –
külföldön szélsőséges országnak tekintsék.
2007. 02. 09. (XI/6)
