2007. február 10., Budapest, Hősök tere
Fotók: Németh Tamás
Akik esetleg lemaradtak a Vér és Becsület utódszervezetei által a Hősök terén
megrendezett becsület napi megemlékezésről, vigasztalást vehettek másnap a Szent
István Bazilikától – szigorúan a mise után – induló Horthy-emlékmeneten.
Érthetetlen, hogy előbbiek miért skandálhatták hamisítatlan fasiszta eszméiket a
láthatóan megdöbbent külföldiekkel teli téren, ahogyan az is, hogy a Jobbik
Magyarországért Mozgalom vezetésével vonuló maskarás tömeg miért sírhatja vissza
a fehérterror rémuralmát és a zsidóság likvidálását 2007-ben Budapest utcáin.
„S. Jánosnál minden óránk a szociálliberális kormány szapulásáról szólt, egy
egész szemeszter alatt gyakorlatilag egyetlen egyszer sem sikerült a tananyagnak
időt és helyet szorítani” – avatta be lapunkat egy nemrégiben végzett bölcsész
az egyik jó nevű fővárosi egyetemen folyó ideológiai nevelés gyötrelmeibe. Az
eset nem példa nélküli: a 2006-os választások közeledtével több tanszék több
oktatója is azt tudakolta egy adag rosszallással a hangjában a
szocialistaszimpatizáns nebulótól, hogy egy ilyen jó eszű fiatalember mégis
miként szavazhat az MSZP-re. Ugyanezen felsőoktatási intézmény egy másik diákja
arról számolt be, hogy egyik-másik tanár a tanórát rendszeresen irredenta
világnézetének terjesztésére használta fel. De nem megy ritkaságszámba a magyar
egyetemeken, főiskolákon az sem, hogy a szóbeli vizsgán elejtett egy-egy
politikai ízű megjegyzés előnyösen vagy éppen hátrányosan tudja befolyásolni az
érdemjegyet. „Ha Sz. Sándornál valaki a középkorról mint egykor létező
valóságról mert beszélni, az legkevesebb egy »te kis kommunista« jelzőt érdemelt
ki, ezzel pedig az járt együtt, hogy hármasnál jobb jegyet nehezen tudott
szerezni” – foglalta össze kérdésünkre a hallgató a gazdaságtörténelem tárgy
abszolválásának apró buktatóit.
Az összes általunk megkérdezett egyetemista egyetértett abban, hogy direkt
politizálással, ideológiai neveléssel a tanárok többsége – a diktafonok
korszakában – már nem próbálkozik. Az időnként a tanárok részéről felbukkanó
szélsőséges megnyilvánulásokat a hallgatók döntő többsége rendszerint annak
tudja be, hogy a tanerő „ma egy kicsit be van kattanva”. „Nyílt titok, hogy ezen
az egyetemen a többség jobboldali világnézettel rendelkezik, a diákok 99
százaléka a konzervatív értékrendre nyitott, a »megfelelő« be- és elszólásokat
így mindig nyitott fülekkel hallgatják” – vallott a Heteknek a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem egyik hallgatója. Az egyetemisták egyre radikálisabb nézeteket
vallanak – derül ki a Felsőoktatási Kutató Intézet felméréséből. Az egyetemisták
több mint 7 százaléka venne részt illegális politikai tüntetésen vagy
sztrájkban, 3,3 százalékuk pedig még a köz- és magántulajdon megrongálásától sem
riadna vissza. A kutatók szerint a szálak az ezredfordulóhoz vezetnek, amikor is
a Fidesz szimpatizánsai megerősödtek, és bátrabban fordultak radikálisabb
pártok, csoportok felé is. Jelenleg az elsőéves egyetemisták 15 százaléka
szimpatizál a Fidesszel, közülük is minden tizedik a nagyobbik ellenzéki párttal
együtt említette a Jobbikot, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, a Vér és
Becsület Egyesületet. A szélretolódás folyamatával párhuzamosan jelenik meg az
intolerancia is köreikben. Minden harmadik fiatal ódzkodik attól, hogy roma
szomszédja legyen, míg a zsidó származásúakat tízből egy fiatal utasítja el.
Érdekes, hogy az egyetemisták a legradikálisabbak, akik főleg az internetet
használják ki ideológiájuk terjesztésére.
A Horthyért menetelő aktivisták
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »