A Tárki napokban megjelent elemzése szerint Magyarországon évente 1,26 millió forintba kerül egyetlen gyermek felnevelése. Élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában ez 288-417 ezer forint kiadást jelent. A kutatók azonban számításba vették a gyermek ellátásához kapcsolódó egyéb feladatokat – háztartási munka, testi gondozás, együtt tanulás, meseolvasás stb. –, valamint az emiatt kieső jövedelmet is. A szülők eszerint évente 404-1663 ezer forint értékű munkát végeznek otthon. Az egy főre jutó költség egyébként a gyermekek számától és a családi állapottól is erősen függ. Ahol például egy szülő nevel két gyermeket, ott 842 ezer forintra csökken a ráfordítás, míg az egykékre 2,04 milliót költenek szüleik. Összességében a születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költ egyetlen gyermekére egy átlagos magyar család. Ebben nem szerepelnek olyan tételek, mint a szülésznek adott hálapénzt, a különórák vagy a születésnapi bulik költségei.
De vajon mit jelent mindez a gyakorlatban, és miként ítéljük meg helyzetünket nemzetközi összevetésben?
Anett harmincéves, vidéken élő kétgyermekes családanya. Férje a közigazgatásban, ő maga a médiában dolgozik. Tizenkét éves fia és négyéves lánya mellé azért nem vállal harmadik gyermeket, mert úgy látja, az az anyagi csőddel lenne egyenlő. A középosztályhoz tartozó családot lakáshitel és autóhitel terheli, ami „helyből” 70 ezer forintos havi kiadást jelent, viszont kiesnek mindenféle plusz szociális támogatásból. Ennek ellenére igyekeznek a gyerekeknek is mindent megadni. „Ez havi szinten két gyerekre vetítve átlagosan 100 ezer forintba kerül. Az étkezésnél igyekszünk odafigyelni, hogy mindig egyenek gyümölcsöt, joghurtot is. Az ebédet általában anyukám főzi két családra, ami nagy segítség, mert erre nem lenne időm. A fiam focizik, félévente újítani kell a szerelését, ami akár 20-30 ezer forintba is kerülhet, és persze a lányomnak is rendszeresen új ruhákat kell vennünk” – sorolja a kiadásokat Anett. Azt mondja, a legérzékenyebben az érinti őket, ha a gyerekek lebetegednek. „Igazságtalannak érzem, hogy a gyerekgyógyszerek kerülnek szinte legtöbbe, akár 15 ezer forintot is otthagyok a patikában egy-egy alkalommal” – panaszolja. Szintén megterhelő az iskolakezdés (40 ezer forint), és a jövőben lehet, hogy a napköziért is fizetniük kell, mert az iskola ezt nem tudja vállalni. A család nyaralni kétszer megy egy évben (belföldre), erre előre gyűjtenek, mintegy 200-250 ezer forintot. Ami pedig a karácsonyt és az egyéb ünnepeket illeti, ilyenkor a gyerekeké a főszerep, egymásnak csak jelképes ajándékokat vesznek. Anett szerint azzal lehetne igazán ösztönözni a magyar családokat a gyermekvállalásra, ha az adóterhek a gyermekek számával arányosan csökkennének. A gyermekneveléssel ugyanis a szülők pótolhatatlan szolgálatot tesznek a nemzetüknek – vallja.
Nem meglepő módon Németországban ezek a számok némileg módosulnak. A Focus magazin elemzése szerint egy gyermek felnevelésére tizenyolc éves korig átlagban 205 ezer eurót (több mint 54 millió forintot) fordít egy német család. Érdemes persze a jövedelmi viszonyokra is vetni egy pillantást: egy négytagú famíliánál – 12 százalékos személyi jövedelemadó mellett – 477 ezer forintnak megfelelő bruttó havi jövedelemmel lehet számolni.
A Berlinben élő, alsóközéposztályhoz tartozó Schmidték négy gyermeket nevelnek: a legkisebb tizenkettő, a legidősebb húszéves. Azt mondják, élelmiszerre összességében 200 ezer forintnak megfelelő eurót költenek, ennek jó része természetesen a gyerekekre fordítódik. Ruhára gyermekenként elég keveset, évente 150 eurót (cirka 40 ezer forint) adnak ki, jellemzően leárazások alkalmával. Ám az, hogy a nagyobbak ruháját örököljék a kisebbek, csak kisgyermekkorban volt jellemző. Ami az iskoláztatást illeti, minden költséget a családnak kell állnia, az egyetemeken például nincs államilag finanszírozott szak, és a tandíjat éppen most tervezik 130 ezer forintnak megfelelő összegre emelni. Ugyanakkor a családi pótlék tizennyolc éves kor után, egészen huszonöt éves korig jár, ha a gyermek még iskolás vagy nem talál munkát. Ez két gyermek után évente 1 millió forintnyi összeg. Schmidték nyaralni általában kétévente mennek, és megfogalmazásuk szerint akkor is keveset, mintegy 1800 eurót (450 ezer forint) költenek el.
Tőlünk keletre megint más számokkal találkozunk. A Marosvásárhelyen élő Laci és felesége három – tíz-, tizennyolc és tizenkilenc éves – lányt nevel. Azt mondja, egy hozzájuk hasonló, az ottani középosztályhoz tartozó család 150-200 ezer forintnak megfelelő összegből kell, hogy megéljen egy hónapban, de van olyan – egyébként munkahellyel rendelkező – família, ahol fele ekkora a büdzsé. Laciéknál 20-25 ezer forintnyi lej jut egy gyermek étkezésére. Ruházkodásnál egyértelmű, hogy a gyerekek egymástól „örökölnek”, de többnyire egyébként is használt darabokat vesznek. Erre havonta átlagosan 10 ezer forintot költenek. Az iskolai kedvezmények közé tartozik napi egy joghurt és egy kifli, egyébként mindent a szülőknek kell állniuk. Ez éves szinten 25-30 ezer forint. Ugyanakkor a felsőoktatásban 100 ezer forintnál magasabbak a tandíjak, és csak a legjobbaknak jut államilag finanszírozott hely. Laciék nyaralni maximum egy hétre mennek, általában több családdal összefogva, minél kevesebb pénzből. A családfő saját számításai szerint összességében egy gyermekre évente minimálisan 500 ezer forintot kell(ene) náluk költeni, de ebben csak a konkrét pénzbeli kiadások vannak benne.