Efraim Zuroff Képíró Sándor lakása elűtt
Fotó: Somorjai László
Mint ismeretes, Képíró a magyar csendőrség századosaként részt vett 1942 januárjában az újvidéki razziában, amelyet „hideg napok” néven ismernek. Három napon keresztül tartott az a tisztogatási folyamat, amelynek során a településen több mint 1300 embert gyilkoltak meg. Az áldozatokat a befagyott Duna jegébe robbantott lékbe lőtték. A kivégzéseket előzetes igazoltatások vezették be. Az előre elkészített listák alapján csendőr- és honvédjárőrök szedték össze a gyanúsítottakat, akiknek egyetlen bűnük zsidó vagy szerb származásuk volt. Az egyik ilyen járőrt vezette, illetve többet felügyelt Képíró Sándor. 1944-ben a híres újvidéki razziával kapcsolatos perben, ahol tizenharmadik rendű vádlott volt, tíz évre ítélték hűtlenségért. Az ítélet végrehajtását a hadbíró 1944. március 21-én kérte, de arra azért nem került sor, mert a németek két nappal korábban megszállták Magyarországot. Képírót is felmentették, visszahelyezték a szolgálatba, és rangját is viszszakapta.
Mindeddig cáfolták, hogy a deportálásokban is részt vállalt volna, előkerültek azonban olyan dokumentumok, mint például a korabeli Csendőrségi Hírek júliusi példánya, amely szerint július 15-ével Képírót áthelyezték Kiskunhalasról, ahol addig szolgálatot teljesített. Miután a történészek feldolgozták a helyi közösség soá alatti sorsát, kiderült, hogy a Kiskunhalason állomásozó csendőrök Kiskunfélegyházára mentek át, hogy részt vegyenek az ottani, június közepén zajló deportálásokban.