Torockaiék Demszkyt dobálják
Fotók: Németh Tamás
Múzeumkert, 11 óra, központi állami ünnepség
A hivatalos állami ünnepség kezdetekor
kétezer árpádsávos zászlókkal, karikírozott
Gyurcsány-fejekkel és fakeresztekkel
felszerelkezett tömeg érkezett
a békés megemlékezők közé.
A Himnusz eléneklése után a műsor
első fele gyakorlatilag elveszett a kormány
távozását követelő hangorkánban.
Számtalan család próbálta halálra
rémült, zokogó gyermekeit kimenekíteni
a kereplők, sípok és ordibálások
erdejéből. A fellépő színészek, táncosok
és fiatalok viszont szemrebbenés
nélkül „élvezhették” a múzeum lépcsőjéről,
ahogyan a kertben lévő párszáz
ünneplő mögött ezrek kiabálják
torkuk szakadtából, hogy „hazaáruló”
és „tömeggyilkos”. Az ünneprontók
csupán a Nemzeti dalt zengték együtt
a színészekkel, majd amikor egyesek
felfedezni vélték a miniszterelnököt,
amint hivatali autójába száll, valósággal
megrohamozták a rendőrök által
őrzött kordont, hogy fülsiketítő hangon
is tudtára adják miniszterelnöküknek,
mennyire elégedetlenek regnálásával.
Többen csalódottan hívták
bajtársaikat, hogy a „patkány mégis
eljött”.
Petőfi-szobor, 13 óra, a Fővárosi
Önkormányzat hivatalos ünnepsége
A délután egy órai kezdés alkalmas
időpontnak bizonyult ahhoz, hogy az
állami megemlékezésen Gyurcsány
vesztét követelő csoportok kényelmesen
átérhessenek a Petőfi-szobor elé,
és folytathassák, amit a Múzeumkertnél
elkezdtek. Nem is okoztak csalódást:
Demszky Gábor főpolgármester
színpadra lépésével egy időben az ordibáló,
dudáló, fütyülő tömeg a
„Judapest”, „Hülye vagy”, valamint a
már szokásos, Gyurcsánnyal kezdődő
rigmusokat kezdte el skandálni. A főpolgármester
beszéde nem hatott
nyugtatólag a felajzott „hazafiakra”,
sőt. Először azt tudatta velük, hogy az
ország nagy többsége nem azonosul
azokkal a „békétlen” eszmékkel, amiket
a kordon túloldalán állók képviselnek,
majd kijelentette, hogy „aki ma
árpádsávos zászlókkal ünnepli március
15-ét, az százezrek ártalmatlan haláláról,
a történelmünkről, nem tud
semmit”. Mivel a jelenlévők nagy
többségét éppen ők alkották, ráadásul
a főpolgármester „sehonnai bitang
embereknek” nevezte őket, szavai
olajként hatottak az amúgy sem csekély
tűzre. Toroczkai László exvármegyés
vezért követve rontottak a békésen
álldogáló, rendőrök védte meghívottakra,
ám a zord közegek határozott
fellépése visszakozásra késztette
őket. A beszéddel párhuzamosan az
egyik árpádsávosok között meghúzódó
fiatalemberről kiderült, hogy az
SZDSZ-es Új Generációhoz tartozik.
Inkognitója elvesztését gyalázkodások
és sűrű köpdösés követte. Sorstársa
maga Demszky Gábor volt, akit ez idő
alatt tojásokkal és gyümölcsökkel dobáltak,
miközben a biztonsági emberek
esernyőkkel hárították a támadást.
A szónokot kortárs művészek
tánca követte, mely további apropót
szolgáltatott a gyalázkodóknak a
homoszexualitással és pedofíliával
kapcsolatos vádak megfogalmazásához.
Látva a célszemélyek távozását, a
zászlóerdő a Vörösmarty térre, a Jobbik
rendezvénye felé kezdett el szivárogni.
2007. 03. 17. (XI/11)
