Demszky Gábor a bányászok védőszentjének felszentelésénél
„Az SZDSZ nem először árult el engem és önmagát” – ezt Suchman Tamás
jelentette ki a Klub Rádió Kontra című műsorában, egy Gusztos Péterrel, a
szabaddemokraták frakcióvezetőjével folytatott vitában. A szocialista honatya –
aki egyben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének tisztségviselője is –
azt sérelmezte, hogy Gusztos nem értett egyet kezdeményezésével, miszerint a
kaddis is elhangozzon a parlamentben a holokausztmegemlékezésen. A felvetést
nemcsak az SZDSZ, hanem a házbizottság is elutasította, pontosabban egy külön
termet javasolt az imádkozás helyszínéül. Suchman ezt méltatlannak és
megalázónak találta. A képviselő úgy érvelt, hogy az alsóházban születtek meg a
zsidótörvények, ezért „erkölcsi kötelessége” a magyar demokratikus parlamentnek,
hogy ugyanott hangozhassék el az áldozatok lelki üdvéért a gyászolók imája.
Hangsúlyozta: az egyszeri aktus „az erkölcsi, politikai megtisztulás, s a
sokféle beszéd és kevés egyértelműség megszüntetésének szimbóluma” lenne. A
Kontrában Gusztos Péter viszont úgy érvelt, hogy noha az SZDSZ mélyen egyetért
az emlékezés fontosságával, változatlanul állítják, nem szabad, hogy a
törvényhozásnak része legyen a vallásgyakorlás. Hozzátette: a holokauszt 600
ezer áldozata között voltak, akik nem voltak vallásos emberek. Suchman erre azt
felelte, hogy szó sincs vallási szertartásról, és „az ostoba színjátékot abba
kell hagyni”, valamint „Péter, nagyon szégyelld magadat, hogy egyáltalán
kiálltál erre a vitára”. Gusztos erre többek között azt válaszolta, hogy a
parlament a legmagasabb protokollal, Szili Katalin beszédével fog megemlékezni,
és nem „önjelölt képviselők” révén. Az adást ennél a pontnál szakította félbe
Orosz József műsorvezető. „Jézus szavai szerint a belső szobában kell imádkozni,
ezért a magam részéről nem értek egyet azzal, hogy egy ilyen szekuláris térben,
mint a törvényhozás, gyakorolni lehessen ezt a szentséget” – mondta Donáth
László evangélikus lelkész, szocialista parlamenti képviselő. Bár több rokona is
a gázkamrákban lelte halálát, szerinte nem adekvát, hogy a parlamenti
holokausztmegemlékezésen a kaddis elhangozzon, mivel „1944-ben nem kérdezték, ki
vallásos, ki nem, ki ortodox, ki nem”. A lelkész szerint egy imával nem lehet a
magyar zsidó tragédia „pozitív ellentettjét” megvalósítani. „Tamás jó barátom,
de ebben a tekintetben nem tartom szakértőnek” – jegyezte meg Donáth, hozzátéve,
hogy ha a törvényhozásban elhangzott volna a zsidó ima, akkor az precedenst
teremthetett volna, és más felekezetek is felléphetnének hasonló igénnyel.
Semjén Zsolt
2007. 04. 20. (XI/16)
