Köd, homály, cáfolatok, elkenés a szokott menetrend az épp aktuális
nemzetbiztonsági ügy körül. Néhány hete még mindenki örült: Mehmet Karcsiból
mégsem lett janicsár. Törökországból hozta haza egy nagylelkű mecénás, aki nem
titkolta, hogy bizony sok pénz és profik szervezett akciója kellett a kisfiú
négyéves rabságának felszámolásához. A dicsőségre rövid időn belül sár
fröccsent: Földesi-Szabó László alapítványa a vád szerint 1,4 milliárd forint
értékű áfacsalásban és csempészetben bűnös. Az „Egymásért Egy-Másért”
alapítványnak nemcsak a neve furcsa, hanem indulása és tevékenysége is. Az
alapítvány ars poeticája kiváló: „egészségügyi és oktatási intézmények
támogatása, pénzbeli és dologi adományok beszerzése, gyűjtése, raktározása és
eljuttatása a rászorulókhoz.” Az alapító Jakubinyi Roland Róbert és
Földesi-Szabó László ott segít, ahol tud. Rendőrségi berkekben ismerősen
csenghet az előbbi vezetéknév, hiszen a régi motorosok emlékeznek még a
kilencvenes évek legnagyobb hazai banki csalássorozatára, melynek vége nem a
börtön lett, hanem a közkegyelem. Valószínűleg nem a sors fintora, hogy a
kegyelmezett fia éppen azzal a rendőrrel fogott alapítványos üzletbe, aki anno
édesapját volt hivatott elkapni a Merkantil Bank lehúzása után.
Demeter Ervin volt fideszes titokminiszter felvetett egy kérdést parlamenti
interpellációjában: vajon nem a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik fedőcége bukott
le éppen? „A Szilvásy György által irányított titkosszolgálatok már megint oda
keveredtek, ahol semmi keresnivalójuk nincsen” – fogalmazott Demeter Ervin
utalva arra, hogy az inkriminált alapítvány kuratóriumában és a hozzá kapcsolódó
gazdasági társaságok vezető pozícióiban a nemzetbiztonsági szolgálatok volt és
jelenlegi munkatársainak gárdáját üdvözölhetjük. A politikus szintén
lapértesülések alapján hivatkozott arra, hogy ez az alapítvány osztott március
15-én jutalmat a Szilvásy György testvére, Szilvásy István által vezetett
belügyminisztériumi kórház alkalmazottainak. A jeles eseményen amúgy Galambos
Lajos, az NBH egykori főigazgatója is megjelent – tette hozzá a fideszes
politikus, és hogy a kancellária irányítójának alkalmatlanságát bizonyítsa,
másik testvérét is összefüggésbe hozta a „konzervmaffiával”.
A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának közleménye szerint a
hivatkozott alapítvány kuratóriumi elnöke és néhány más személy ügyében indított
büntetőeljárás nem érinti az NBH egyetlen aktív vagy nyugalmazott dolgozóját
sem. Az alapítvánnyal az NBH-nak „semmi néven nevezendő kapcsolata nincs és nem
is volt” – írják. Gyarmati György, az NBH dolgozója és Simon Ibolya, az NBH
nyugdíjasa saját kezdeményezésükre vesznek részt a kiemelten közhasznú karitatív
szervezet tevékenységében – tartalmazza a közlemény. Ezek után valószínűleg nem
velőkig ható állítás, hogy dr. Simon Ibolya jogász eleinte a „cég” jogtanácsosa
volt, majd nyugdíjazása után „csak” külsős munkatárs, míg dr. Gyarmati György az
NBH egyik osztályvezetője.
A jótét lélek alapítványi munkatársak figyelmét még az olyan jelentéktelennek
tűnő falvak sem kerülték el, mint Barabás község. Itt ugyanis minden lakó
szerepel a támogatandók listáján. Miért izgathatja a rendvédelem és a
szolgálatok aktív, illetve passzív dolgozóit e település? – merült fel a jogos
kérdés. A jól értesültek szerint az alig 800 fős határmenti falu jövőjének
záloga a tervezett autópálya, amely több mint valószínű, Barabásnál fogja elérni
az ukrán határt. Az átadás időpontjáig mindenesetre sokan kezdtek el földet
vásárolni a falu határában, melynek köszönhetően az utóbbi évben jelentősen
emelkedtek a korábban nem nagy üzleti perspektívát jelentő ingatlanok árai –
állítja Szabó József, a falu egyik lakója. „Tavaly karácsonykor mindenki kapott
valami meglepetést Földesi-Szabó úrtól. Gyönyörű ünnepet ültünk, amilyet még
sosem talán” – meséli lelkesen a nyugdíjas.
2007. 04. 27. (XI/17)
