hetilap

Fotó: Somorjai László

Bodnár József ma már egyáltalán nem szakállas, ám a korabeli tablókon a
Ferencváros focicsapatának gyúrójaként még dús arcszőrzettel áll. Ebből a
korszakból ered beceneve. A kastély alsó szintjén található rendelőjének falait
szinte elfedik a csapatképek. A koraiak közül az egyiken a Nyilasi-féle Fradi
első sorának közepén áll Bodnár, jellegzetesen karba tett kézzel – a poszter a
hetvenes évek közepén készülhetett. De vannak itt frissebb képek is, például a
2004-es athéni olimpiáról: Bodnár gyúró a magyar csapat tagjaival vonul a
megnyitó ünnepségen, kék formaruhában, elegáns kalapban.

Bodnár József neve fogalom a gerincgyógyításban. Bár sehol nem reklámozza magát,
és hivatalos rendelési idő sincs, páciensei szinte egymásnak adják a kilincset.

– Tizenkét masszőri oklevelet szereztem az évek során, és nemcsak
sportolókat, hanem műtét előtt álló betegeket is kezeltem és kezelek – mondja.


Ahogy fogadott a kapuban, és ahogy beszélgetünk, kifejezetten szelíd embernek
tűnik. Pedig azt olvastam önről, hogy miközben ismert sportmasszőr volt, egyben
a budapesti éjszaka egyik hírhedt figurájaként is számon tartották.

– Ne szépítsük, az ördög legjobb katonája voltam. Azt is megcsináltam, amit
nem mondott. De már megváltoztam.

Hogyan tudta összeegyeztetni a gyógyítást, az embereken való segítést az
erőszakkal, a verekedésekkel?

– Erre nem tudok más magyarázatot adni, mint hogy leuraltak a sötétség erői.
Mert tényleg úgy volt, hogy napközben kezeltem a sportolókat, a beteg
gerinceket, aztán este felvettem a selyeminget, egy kiló aranyat a nyakamba, a csuklómra, és irány az éjszaka. Mindenem megvolt, de a hatalom is kellett. Élveztem, hogy bármit el tudtam intézni, és sokszor elég volt a verbális agresszió. Persze nem mindig.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek