A pártok támogatottsága különböző viszonyítási alapokon (százalék), 2007.
augusztus
Forrás: Medián
Augusztusban kis mértékben ugyan, de növekedett az MSZP támogatottsága, így
négy hónap alatt 4 százalékkal lettek többen a párt hívei – derül ki a Szonda
Ipsos legfrissebb felméréséből. Ezzel együtt megállt, sőt visszájára fordult a
Fidesz elmúlt hónapokban tapasztalható – szintén csekély –
népszerűség-csökkenése. A választókorú közönség 34 százaléka szavazna az
ellenzéki pártra, és 20 százaléknyian állnak a vezető kormánypárt mögött. A
biztos szavazó pártválasztók között az „állás” 59 százalék, illetve 31 százalék.
Az adatokból kitűnik: a két párt közötti különbség nem csökkent.
Kis eltéréssel hasonló eredményre jutott a Medián is a múlt héten publikált
kutatásában. Mint írják: a teljes népességben mind a két nagy párt erősödött
valamelyest (jelenleg az MSZP 23 százalékon, a Fidesz: 40 százalékon áll).
Ugyanakkor ebben a felmérésben a „biztos” szavazóknál (ahol MSZP: 32 százalék;
Fidesz: 57 százalék) 7 százalékponttal csökkent a két párt közötti különbség,
ami annak tudható be, hogy némiképp csökkent a Fidesz-tábor aktivitása.
A kisebb változások ellenére a helyzet egyértelmű – ahogy a Medián is
hangsúlyozza –, a politikai közhangulat nem változott. Szocialista politikusok
az eredményeket látva leginkább azzal nyugtatják magukat, hogy „volt már
rosszabb is”. Valóban: a Bokros-csomag idején a párt népszerűsége történelmi
mélypontra, 12 százalékra süllyedt. Továbbá az is igaz, hogy minden kabinet
esetében tapasztalható a győzelem utáni népszerűség-csökkenés, még ha nem is
ilyen hirtelen következett be. Az Orbán-kabinet félidejénél, 2000-ben például a
két évvel korábban 39 százalékot „produkáló” Fidesz népszerűsége 17 százalékra
csökkent.
Az elemzők azonban másként értelmezik a számokat. Karácsony Gergely, a Medián
kutatásvezetője szerint az MSZP jelenlegi helyzetét több okból sem lehet a Horn-
vagy a Fidesz-kormány idején tapasztalt jelenségekhez mérni. „Akkor még nem két
nagypárt határozta meg a politikai versenyt, mint ma. Ezenkívül a nagyobbik
kormánypártok – akár a Fidesz, akár az MSZP – általában a választások után egy
éven keresztül megőrzik vezető pozíciójukat, a szocialisták jelentős
népszerűségvesztése viszont rendkívül gyorsan következett be, és minden
eddiginél tartósabbnak mutatkozik” – mutatott rá az elemző. Hozzátette: érdemes
ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy a szocialistáktól elpártolt szavazók
döntő többsége továbbra is távol érzi magától a legnagyobb ellenzéki pártot. „A
2010-es választási győzelemre a jelenlegi helyzet alapján a Fidesznek minden
eddiginél nagyobb esélye van, de nagyon sok függ még a népszavazástól vagy az
EP-választástól, és nem utolsósorban a pártok tetteitől, üzeneteitől” – mondta
Karácsony. „Bokros idejéhez nem lehet hasonlítani, akkoriban több erős párt
volt” – hangsúlyozta kollégájához szinte szó szerint hasonlóan Závecz Tibor, a
Szonda Ipsos kutatási igazgatója. Mint mondta, az MSZP a választások óta mintegy
700 ezer szavazót veszített 2,3 milliós táborából, ám ezek közül relatíve
kevesen, 120-150 ezren vándoroltak a Fideszhez. „Matematikailag” ez jelent
esélyt a szocialistáknak a felállásra, ugyanis – emelte ki az elemző – az
elpártolt szavazók többi vagy egy része passzív lett, illetve nem tudja, kire
szavazzon, így ők talán könnyebben megnyerhetők. Hozzátette: mindeközben a
Fidesz a választások idején szintén 2,3 milliós táborát további 400 ezer
potenciális szavazóval gyarapította.
2007. 08. 31. (XI/35)
