Ahhoz képest, hogy 2000-ben az ünnep költségvetése jóval meghaladta az egy
milliárd forintot, az idei költekezés mérsékeltnek mondható. Ráadásul a
tűzijáték tervek szerint tizenöt új látványelemmel gazdagodik, a tavalyi három
helyett idén hat helyről lövik ki a rakétákat, és a parádé 2,5 kilométer hosszú
partszakaszról lesz látható. Az égi látványhoz 45 ezer pirotechnikai eszközt
hoznak mozgásba. A lelkesedés tehát töretlen, kérdéses azonban, hogy mennyire
dolgozta fel az ország a tavalyi, tragédiákkal járó vihar következményeit és
tanulságait.
A kormány külön, a rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős Operatív
Törzset (OT) állított fel a Nemzetbiztonsági Hivatal, a rendőrség, a mentők, a
katasztrófavédelem és a meteorológiai szolgálat bevonásával. Ezenkívül külön
blogoldalt indítottak a programokkal kapcsolatosan,
www.augusztus20.freeblog.hu
címen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) fokozott felkészültséggel
várja augusztus 20-át. „Megújítottuk riasztási rendszerünket, szigorítottunk a
kritériumokon, weboldalunkon felvilágosító jellegű anyagokat tettünk közzé.
A www.met.hu/hunalarm internetcímen
mindenki számára elérhetők a legfrissebb riasztási információk” – közölte
lapunkkal Holicska Szilvia, az OMSZ sajtóreferense.
A közvéleményt továbbra is foglalkoztatják a tavalyi események. A Duna felett
létrejött jégesőért akár a görögtűz is okolható – vetették fel a Népszabadságban
olvasói levelükben Dusoczky Tamás és Motál György fizikusok. „A nagy felületű
görögtűz felmelegítette a Duna feletti páradús levegőt, feláramlásra késztette,
s így közvetlenül ütközött a zivatarfelhős, hideg és önmagában instabil
légtömegekkel” – írják. Felvetésünk csak hipotézis – hangsúlyozta lapunknak
Motál György –, de hasonlítható ahhoz a jelenséghez, amelyet a Vadnyugaton
tapasztaltak tartós aszály esetén. Ha felgyújtották a prérit hideg légtömegek
érkezésekor, akkor a felszálló forró és az érkező hideg légtömegek találkozása
révén helyi záporokat idéztek elő – mondta. Lapunk több meteorológusnak is
kikérte a véleményét, akik egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy sokkal nagyobb
energiák mozognak a zivatarok esetében, mintsem hogy egy görögtűz okozta lokális
hőfelszabadulás számottevő szerepet játsszon egy jégeső kialakulásában.