Sok olyan megmozdulásunk volt, ahol próbáltak rajtunk etikai szempontból
fogást találni, persze pártpolitikai nyomásra. Ilyen volt például a 2004-es
EP-választásnál, amikor Ron Werber szocialistáknak szóló tanácsait felvettük egy
kampánygyűlésen. De a cél ennél még durvább eszközöket is szentesíthet, ha az a
tendencia folytatódik Magyarországon, hogy a politikai elit egyre rafináltabb
módszereket vet be az igazság eltitkolására. Igenis konspirálniuk kell az
újságíróknak, ha a politikusok is konspirálnak. Amíg az igazság kiderítése a fő
cél, addig erős erkölcsi talapzatra épül az ilyen tényfeltáró tevékenység.
Ha tehát olyan anyagot ajánlanak föl a szerkesztőség számára, melynek
nyilvánosságra kerülése közérdek, akkor nem sokat gondolkozunk, bár a napi
praxisunkban ritkán fordul elő az ilyesmi.
Ha pénzért kínálják a felvételt, akkor eleve gyanakszik az ember, mert akinek
fontos, hogy az igazság kiderüljön, annak ingyen is fontos. És itt jön be az a
kényes kérdés, hogy az újságíró mikor milyen érdekek eszközévé válik egy
politikai vagy gazdasági sárdobálásban. Ismerjük be, hogy az elmúlt idők nagy
botrányai mind azért robbantak ki, mert valakik eszköznek tekintették a sajtót
mások lejáratásában. De a közélet tisztaságát nem az veszélyezteti, ha pénzért
vesznek a szerkesztőségek titkos felvételeket, hanem az, hogy az azokból
kiderülő ügyeket így kell kirobbantani, és így kell lebuktatni a korrupt elitet.
Gajdics Ottó, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese
2007. 10. 04. (XI/40)
