hetilap

Mi a gondjuk a hamarosan az Országgyűlés elé kerülő egészségbiztosítás
reformtervezetével?

– Az átalakítás üzleti alapra helyezné az egészségbiztosítást és
megszüntetné tízmillió ember nemzeti kockázatközösségét. Márpedig a magyar
alkotmány szerint jogunk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki
egészéghez, továbbá az ellátáshoz való jogot a Magyar Köztársaság a
társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével biztosítja. A
törvénytervezet ellentétes ezzel az alkotmányos alaprendelkezéssel.

Ez mit jelent a gyakorlati élet szempontjából?

– Ha az Országgyűlés elfogadja a törvénytervezetet, akkor a megalakuló
egészségpénztárak üzleti alapon fognak működni: a járulékok emelkedni fognak,
kasztosodik a társadalom, az alapellátáson túl azok juthatnak csak magasabb
szintű ellátáshoz, akik ezt meg tudják fizetni. A miniszter asszony azt
nyilatkozta, hogy most, ez okból nem fognak emelkedni a járulékok, ezzel
tulajdonképpen bejelentette, hogy ez csak idő kérdése.

Azokat az ellentmondásokat, amelyek a nyugat-európai egészségpénztárak
működésében fellelhetők, nem közlik a magyar közvéleménnyel. A SZDSZ számára
mintának tekintett Hollandiában majdnem összedőlt az egészségbiztosítási
rendszer, eurómilliókat kellett belepumpálni a pénztárakba, hogy ez ne
következzen be. A biztosítók között perek vannak folyamatban, mert úgy érzik,
törvénytelen módszerekkel csábították el egymás tagjait. Ráadásul a
biztosítottak szinte alig szerezhetnek információt a pénztárakról, amelyek nem
adják ki a belső adataikat: semmit sem lehet tudni működési költségeikről,
hányan váltottak biztosítót és miért. Egyetlen számadat, a járulék mértéke
alapján kell dönteniük.

Sajnos a kérdésben nem volt társadalmi vita sem: elkapkodva, helyenként
szakmaiatlan módon állították össze a tervezetet. Jellemző, hogy az utolsó
pillanatban is módosítottak rajta, és a kormánypártok most is további módosító
indítványokat terjesztenek be. Ennek ellenére úgy próbálják eladni a
változtatást, hogy ez nagyszerű, eredményes, kockázatmentes, nem is értik, hogy
az emberek miért nem fogadják el. Ugyanakkor fogalmuk sincs, hogy mennyire
veszélyes lehet a társadalomra. Egy ilyen hangsúlyos reform – amely több
évtizedre meghatározó lehet az egyik legfontosabb hazai ellátórendszerben – nem
viseli el a liberális akarnokságot és a szocialisták tehetetlenségét, illetve a
társadalmi vita elmaradását. Eközben megkezdődött a piac felmérése. Egyre több
ismerőstől hallom, hogy felhívják telefonon, érdeklődnek egészségi állapota,
gyógyszerszedési szokásai iránt.

Az sem nyugtatja meg önöket, hogy a pénztárak többségi tulajdonrésze állami
kézben maradna?

– Ez nem jelent garanciát. Egyébként is, ahhoz képest, hogy a liberális
döntéshozók fejükbe vették, hogy állami tulajdonban semmi nem működhet jól, elég
furcsa, mondhatni öszvérmegoldás születhet a 49, illetve 51 százalékos
tulajdonmegosztással. Ez egyébként könnyen kijátszható, az állami szerepvállalás
nem akadályozza meg a pénztárakat abban, hogy átláthatatlan módon manipulálják a
piacot, és magukhoz csábítsák az „értékesebb” ügyfeleket.

Ez azt jelenti, hogy teljesen elutasítóak a változtatásokat illetően?

– Nem. Jól ismerem azokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
átalakításával kapcsolatos tanulmányokat, amelyeket egy szakmai team dolgozott
ki 2006 nyarán. Ezek egy olyan önszabályozó rendszerről szólnak, ami az
egészségnyereséget állítja a szolgáltatás központjába és nem az üzleti
nyereséget. A kormány azonban meg sem vizsgált más alternatívát: maradt az, amit
a koalíciós viták során „kihordtak” és ezt akarják átgyötörni az országgyűlésen.


Érdekes vonatkozás, hogy az az MSZOSZ is részt vesz a demonstráción, amelynek
tagszervezetei korábban együttműködési nyilatkozatot írtak alá az MSZP-vel.

– A magunk részéről ezzel nem foglalkozunk. Ilyen nyilatkozatot mi eddig sem
írtunk alá és a jövőben sem fogunk. A magyarországi pártok értékrendje
folyamatosan változik, az érdekvédelem azonban konstans értékekre kell, hogy
alapuljon.

Miközben szervezik a tüntetést, zajlik – a szokásoknak megfelelően jelentős
nézetkülönbségek mellett – a bértárgyalás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.
Lát esélyt a megegyezésre?

– Az elmúlt tizenhét évben csak egyszer fordult elő, hogy ez nem sikerült.
Az álláspontok azonban valóban eltérőek. A kormány 4,5 százalékos bruttó
keresetnövekedésre tett javaslatot, miközben saját előrejelzése szerint az éves
infláció is 4,5 százalékos lesz. Az gondolják, hogy ezután hátradőlhetnek. A mi
álláspontunk szerint azonban ezzel a javaslattal semmit sem szabad kezdenünk. A
munkáltatók szintén megkezdték az időhúzást. Először a kis adók összevonásával
kapcsolatos döntésre vártak, de ez nem valósul meg, így már csak a szakmunkás
bérminimum ügye van napirenden. A 2007-es szintet 2008-ra be akarják
fagyasztani, mi azonban ehhez nem járulunk hozzá. A munkáltatók hiába állítják,
hogy ha ebben engedékenyek vagyunk, akkor elfogadhatóbb álláspontot alakítanak
ki az országos bérajánlással kapcsolatban, szerintünk nem mondanak igazat.
Remélem november végére megszületik a megállapodás, hiszen erre a munkavállalók
és a munkáltatók is számítanak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek