Abban, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 51. évfordulója során
rendezett ünnepi események incidensek nélkül értek véget, a rendőrségnek komoly
szerepe volt. Fellépésük még a korábban farkast kiáltó jobboldalt is meggyőzte.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke részben az ellenzék
érdemének tulajdonítja, hogy idén nem voltak komolyabb atrocitások, és
megkockáztatja, hogy a tavalyi események kapcsán nagyon sokan az általánosítás
hibájába estek: szőröstül-bőröstül brutális erőszakszervezetnek állították be a
rendőrséget, mely a hatalmon lévők játékszere. Simicskó István úgy véli, nem az
ellenzék ellenkampánya, hanem a politikai hatalom vélt vagy valós elvárásai
vezettek odáig, hogy a szervezet megítélése sokat romlott az utóbbi időben. Az
államnak szerinte legalább annyira vissza kell húzódnia, hogy a civil
kontrollnak maradjon hely az ellenőrzésben, és nem szabad aktuálpolitikai
céloknak alárendelve hozzányúlni a vonatkozó jogszabályokhoz.
Simicskó István
Pedig hozzányúlnak, mert Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti államtitkár a
napokban jelentette be, hogy a kormány benyújtja a rendőrségi törvény
módosítására vonatkozó javaslatát az Országgyűlésnek. A törvényjavaslat
foglalkozik a rendőrök személyazonosságának pontosabb meghatározhatóságával,
szabályozza a hang- és képrögzítést a közterületeken, a térfigyelő kamerák
elhelyezését, és a hozzá kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget is. Szó lesz
továbbá a törvényjavaslatban a védett személyek biztonsági területének
meghatározásáról, ami várhatóan 50 négyzetméteres területet fog jelenteni, és
meghatározzák, hogy bizonyos tüntetések esetében a rendőrségnek mikor és
hányszor kell felszólítania megfelelő cselekvésre a megjelenteket. Érdekes elem,
hogy az intézkedő rendőr által alkalmazható kényszerítő eszközöket a jövőben
miniszteri rendeleti szinten határoznák meg. Az igazoltatásnál ezentúl minden
olyan okmányt el kell fogadnia a rendőrnek, amely lehetővé teszi a
személyazonosítást, és rögzítik az elkérhető engedélyek körét. Ittas vezetés
esetén januártól a közlekedésieknek mérlegelés nélkül kell majd elvenniük a
gépkocsi kulcsait a sofőrtől.
„Ha a rendőrségi törvényt szakszerűen betartják és betartatják, akkor a hatályos
jogszabályok alkalmasak arra, hogy a közrendet és a közbiztonságot garantálják
az országban” – mondta el lapunknak a parlament rendészeti bizottságának
fideszes elnöke. Lázár János szerint ezért semmi sem indokol egy sürgős
törvénymódosítást, ám ha a héten kezdődő ötpárti egyeztetéseken hallanak ésszerű
javaslatokat a kormány részéről, akkor készek az együttműködésre. Elsősorban
azonban szerinte is a politikától kéne eltávolítani a szervezetet, melyre amúgy
ő lát törekvést mind a kormány, mind a főkapitányok részéről. Úgy véli, nemcsak
morális, hanem anyagi válságban is van a rendőrség és míg az egyik szemünk nevet
a technikai fejlesztések láttán, a másik sírni kénytelen, ha mondjuk a posztos
rendőrök filléres fizetéseit nézzük.
Ami a mostanában randalírozó vandálokat illeti, Bencze József országos
rendőrfőkapitánynak további javaslatai is lennének a jogalkotó felé. Egy
tévéinterjúban úgy fogalmazott, hogy: „nem kell beletörődni, hogy egy maroknyi
csapat rendszeresen »játszótérnek« tekinti a fővárost”, ezért „a
szólásszabadság, a gyülekezés alapjogát maximálisan tiszteletben tartva
hatékonyabban kellene fellépni ellenük”. Hogy eddig miért nem tették, arra
Bencze a jogszabályi lehetőségek szűkös voltát említette válaszul. „Aki a
közterületeken rendezett rendezvények kapcsán követ el ilyen súlyú
szabálysértést, azokkal szemben is lehetőség kell, hogy legyen a kitiltás
mellékbüntetésként történő kiszabására.” – érvel a főkapitány.
Demszky Gábor „felterjesztési jogával élve” négy pontból álló kártérítési tervet
kezdeményez az „önkényes zavarkeltőkkel” szemben. A főpolgármester szerint a
politikai provokációk árát ne a budapesti adófizetők, hanem a tényleges
károkozók fizessék meg. A főváros első embere először is azt szeretné elérni,
hogy a ténylegesen kirótt szabálysértési bírság álljon arányban az okozott
károkkal, majd arra buzdítja a budapestieket, hogy polgári jogi úton is
szerezzenek érvényt az igazuknak. Ő maga jó példával járva elöl már vizsgálja
annak lehetőségét, hogy az elmaradt idegenforgalmiadó-bevételek miatt pert indít
a hatóságok által felelősként megnevezett személyek ellen.
2007. 11. 02. (XI/44)
